Az Alaghy és a Rákóczi családok regéci birtoklása jelentette az erősség fénykorát. A hiteles források, egykori várleltárak alapján rekonstruált termeken végighaladva betekintést nyerünk e főnemesi családok és a vár népének 16–17. századi otthonába, életének, mindennapjainak helyszínébe. A főúri környezetet bemutató enteriőrök, a reneszánsz palotaszárny falai között felcsendülő korabeli zenék a letölthető többnyelvű applikációk révén mélyebben megismerhetők. Az élményt illatok – rózsamuskátli és levendula –, valamint megfogható, kipróbálható tárgyak teszik teljessé.
Bemutatást kap a földszinten a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház, és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer-feldolgozás és -raktározás történt. MAGYARORSZÁG ELSŐ RENESZÁNSZ BABAHÁZA IS ITT KAPOTT HELYET, EZ II. RÁKÓCZI FERENC FEJDELEM REGÉCI GYERMEKÉVEIT IDÉZI FEL.
Az emeleten a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt”-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkányt építettek vissza, illetve egészítettek ki, a leányasszonyok házában a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal. A kiállításon régészeti töredékek alapján készült késő reneszánsz habán cserépkályhák, fújt üveg serlegek, úrihímzéses textíliák és arannyal hímzett női viseletek is láthatók.
Forrás: https://www.origo.hu/, https://boon.hu/,facebook.com/Dr-Hörcsik-Richárd
fotó:https://www.facebook.com/groups/regecivar, facebook.com/Dr-Hörcsik-Richárd