Kategória: KORTÁRS MŰVÉSZET

Első látásra festményeim egyetlen sejtként, organizmusként
vagy biológiai építőelemként mutatkoznak. Célom a közeli,
lüktető erők intenzitásának bemutatása. Vizuális tapasztalataim
alapján új világokat, tereket hozok létre saját látásmódomon
keresztül. Engem a változások megfigyelése érdekel, miközben
fantáziámban egy sajátos, képzeletbeli térben bolyongok. Festés
közben egyensúly megteremtésére törekszem a tervezett és
az improvizatív formák között. A formák egy új világot nyitnak
a befogadók előtt. A formáknak, a buborékszerű, levegős,
áttetszősége egy pillanatnyi feszültséget kelt az izzó színek
áramlásával. Hosszas kísérletezés után rátaláltam a lakk
technikára, amely úgy érzem, a legjobb eszközt nyújtja a kívánt
hatás megjelenítésére

Folyamatos megújító szándék és kísérletezés, kutatás jellemzi
Szax Olivér (1975 – ) művészi munkáját, amelynek eredménye
egymásból építkező munkák sorozatain válik érezhetővé és
láthatóvá. Ipari geometria, újraértelmezett avant-garde és új
figurativitás egyaránt megjelenik munkáin, amelyek lüktető
fúziója teremt újszerű vizuális világokat.

A Munkácsy-díjas Szurcsik József 1985-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán. A képzőművészet
számos ágában alkot. Az elmúlt évtizedekben különféle grafikai, festészeti, szobrászati, tervezőgrafikai és performance művet hozott létre.
Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt műveivel. Egyéni kiállításai
voltak Budapesten és vidéken, de külföldön is Szófiától Helsinkin át New
Yorkig. 2006-2009 között az egri Eszterházy Károly Egyetem Vizuális
Művészeti Tanszékének vezetője, 2015-től a Magyar Művészeti Akadémia
rendes tagja. 2014-2016 között a Magyar Képzőművészeti Egyetem
oktatási rektorhelyettese, 2015-től pedig a Magyar Képzőművészeti
Egyetem Grafika Tanszékének vezetője

A Munkácsy-díjas Baksai József (1957) amikor képet fest, újrateremti
a rendelkezésre álló anyagot, amely közvetítővé válik. Az anyag,
a matéria – legyen az vaskos rétegekben felhordott olajfesték,
leheletfinom grafit vagy lazúros akvarell – megtestesíti kifejezni kívánt
gondolatait, kapcsolatot teremtve valami magasabb szubsztancia és
a művész, valamint az alkotó és a műveket szemlélő nézők között is.
When the Munkácsy-Prize winner József Baksai (born in 1957)
paints he re-creates the material at his disposal, which becomes the
transmitter. The material – let it be oil paint laid on in thick layers
or wispy graphite ot thin, transparent aquarelle – embodies his ideas
to be expressed, making connection between some higher substance
and the artist, and also between the creator and the spectators looking
at the works of art.
Szeifert Judit.

Gyenes Zsolt médiaművész munkássága az írás, az álló- és
a mozgókép, valamint a hang különböző irányú mozgásaira,
átváltozásaira, kölcsönhatására épül. Gyenes Zsolt ’szinkróniáját’
a nyelvi kifejezés interaktív egyidejűségének márkaneveként
fogadhatjuk el. Ugyanakkor a szűnni nem akaró nyelvátalakító
és nyelvteremtő folyamatok, valamint a nyomukban keletkező
áthatások fogalmi gyűjtőneve is egyben. Gyenes Zsolt a maga
összetettségében értelmezi a korszerű médiumok – különösen
a digitális kép és a hang – összejátszásának problematikáját, és
személyében vitathatatlanul az egyik legkiemelkedőbb kortárs
intermédia-alkotónkat ismerhetjük meg

Szombathy Bálint: Szinkrónia – Gyenes Zsolt kiállítása,
In: Új Művészet/Art Today, 2011

Mint téma mindig az ember érdekelt. A képeimen kiüresedett terekbe
vetett alakok jelennek meg. Olyan archetipikus szereplők, akik bármely
ösztönlátomást kísérhetnek. Amikor a legegyszerűbb vonalat húzom,
és semmilyen egyedi, jellemző vonást nem használok, paradox módon
azt érzem a legszemélyesebbnek. A figuráim történetei mindenki
történetei. A személytelenség adja meg azt a szabadságot az
értelmezésben, amilyen felszabadulásra törökszem a festés aktusa által.
A redukáltság, a jelszerűvé vált sziluett-figurák tesznek lehetővé egy
olyan ábrázolásmódot, ahol a saját történeteim, szereplőim arcukat
és súlyukat veszíthetik. S habár a tudatalatti nem vonható ki a
valóság élményeiből,* a valóság élményei képesek eszközt adni annak
feldolgozására.

Mizser Fruzsina

A Munkácsy Mihály-díjas Csurka Esztert valódi összművésznek
nevezhetjük. A ’90-es években a Magyar Iparművészeti Főiskolán
grafikát és fotográfiát tanult, a Színház- és Filmművészeti Egyetemen rendező-operatőr osztályba járt, majd vizuális kommunikáció
tervezőművész végzettséget szerzett. Sokszínű tanulmányai
visszaköszönnek munkásságában is: ismert olaj-vászon festményeiről,
különleges technikával vízben készült bronzszobrairól, egyedi tervezésű
ékszereiről, videómunkáiról, performanszairól. Művészetében szereti
vegyíteni a különböző technikákat, festményei formavilágát és tematikáját szürreális motívumok, szenzualitás, filmszerű látásmód jellemzi.