A Bakonszegen található, most felújított Bessenyei-ház fontos állomása lesz a bihari turisztikai útvonalnak

A Bakonszegen található, most felújított Bessenyei-ház fontos állomása lesz a bihari turisztikai útvonalnak

Dr. Vitányi István országgyűlési képviselő facebook oldalán tette közzé, hogy a felújított Bessenyei-ház fontos állomása lesz a bihari turisztikai útvonalnak. „Halálának 210. évfordulója alkalmából átadtuk a felújított Bessenyei-házat Bakonszegen. Bessenyei György sokat tett a magyar nyelvért, kötelességünk rá méltóképpen emlékezni. A kívül-belül megújult ház fontos állomása lesz a bihari turisztikai útvonalnak.”

Bessenyei György író, Mária Terézia testőrségében töltött éveit követően 1787-től élt Bakonszegen. Életének utolsó 24 évét töltötte itt, magányban, csendben. Itt írta Tariménes utazása című útiregényét, de itt látott napvilágot az „A bihari remete, avagy A világ így megyen” című filozófiai munkája is. A egykori vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles lakóház ma felújított emlékházként várja a látogatókat.

A épületben kiállítás mutatja be a híres író-filozófus korszakát, életét, munkásságát.

A magyar felvilágosodás első korszakának legjelentősebb alakja. Költő, drámaíró, műfordító, filozófus, politikus.
Tiszabercelen született 1746-ban (vagy 1747-ben). Sokgyermekes birtokos nemesi család sarja. Bessenyei Zsigmond vármegyei táblabíró és Ilosvay Mária fia. 1755-60-ban a sárospataki kollégiumban tanult. 1765-ben két bátyja után ő is Bécsbe került Mária Terézia testőrségének magyar részlegébe. Nyelveket tanult, szenvedélyesen olvasott, megismerkedett a felvilágosodás eszméivel. 1772-ben megjelent a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve, melyet a királynő jóváhagyásával, neki szóló ajánlással jelent meg. 1773-ban kilépett a testőrségből. 1780-ban Mária Terézia udvari könyvtárossá nevezte ki, de a királynő halála után bizonytalanná vált helyzete. Mária Terézia fia, II. József 1782-ben megvonta évjáradékát, s így hazatért szülőhazájába.
Megismerkedett Kazinczy Ferenccel. Remete életet élt 1804-ig, míg bátyjának, Lászlónak leánya Anna ide nem költözött hozzá ápolónak, súlyos betegsége miatt. Amikor tudomására jutott, hogy munkáinak megjelenését a cenzúra nem engedélyezi, letette a tollat, de gondoskodott műveinek fennmaradásáról. Kéziratait közvetlenül halála előtt a Nemzeti Múzeum Könyvtárának, másolataikat korábban a sárospataki kollégium könyvtárának adományozta.

FEJLESZTÉSEK TÉRKÉPEN
40 Posts

A Bessenyei Emlékházat 1965-ben nyitották meg, melyet ma is sokan látogatnak.
A vályogfalú, fafaragásos tornácú, nádfedeles parasztházban berendezett kiállítás tablókon és használati tárgyakon keresztül mutatja be a híres író-filozófus életét, munkásságát. A XVIII. századi emlékház kiválóan szemlélteti, hogy nemesi házakon is használtak egyszerűbb, szegényesebb díszítésmódot.
A kertet Kurucz Imre öreg Bessenyeit ábrázoló mellszobra díszíti. A kertet védetté, a portát pedig természetvédelmi területté nyilvánították.
Forrás:facebook.com/drvitanyiistvan, https://www.facebook.com/bessenyeiemlekhazbakonszeg
Fotó:facebook.com/drvitanyiistvan, https://www.facebook.com/bessenyeiemlekhazbakonszeg