Pannonhalmán megnyitotta kapuit a Porta, időutazásra repíti vendégeit 

Pannonhalmán megnyitotta kapuit a Porta, időutazásra repíti vendégeit 

Az új turisztikai központ, ahonnan csodás kilátás nyílik az Apátságra és a szomszédos zöld dombra, három lábon áll: egyedülálló történelmi tárlat, 100 fő fogadására képes étterem és bringás centrum.

Pannonhalma reneszánsza
Négy évszázadon ível át annak az 1787-ben épített létesítménynek a története, amelyet az enyészettől mentettek meg Pannonhalmán, s mostantól turisztikai központként szolgálja a családokat, baráti társaságokat, iskolai vagy nyugdíjas-csoportokat. A kisváros „második főterén” három attrakció: kiállítótér, étterem és bringáscentrum várja a kirándulókat. Pannonhalmán két éve nyáron kezdődött az egykori tsz- műhelyek rendbetétele.
Az egymilliárdos fejlesztés gyakorlatilag kész volt a tavalyi Szent István-napi ünnepre, ám a járvány második és harmadik hulláma mostanáig odázta a Porta nyitását. A Győr melletti kisváros modern kori reneszánsza a turizmusnak köszönhető: több tízezer kiránduló látogat ide évente, ezért a beruházással természetesen az idegenforgalmi vonal kapott jelentős erősítést.

Időutazás
„A Porta nyitása támogatja azt a törekvésünket, hogy Pannonhalma ne csak egynapos célpont legyen, a vendégeink minél tovább maradjanak. Ehhez a célhoz hozzájárul a száz ember fogadására képes étterem, a kerékpárosközpont, ahol vadonatúj e-bike-ok is rendelkezésre állnak, valamint az országosan egyedülálló, izgalmas történelmi tárlat.
A magyar–török végvári háborúk korába repítő, másfél órás időutazás során a múltunk kiterjesztett és virtuális valóság alapú alkalmazások segítségével kel életre” – közölte Vas Gábor. Pannonhalma polgármestere

FEJLESZTÉSEK TÉRKÉPEN
20 Posts

Roskadozó épületek menekültek meg
A korábban roskadozó épület megmentése jól illeszkedik abba a koncepcióba, amely az elmúlt másfél évtizedben jellemezte Pannonhalmát – utalt erre Kara Ákos, Győr és térsége egyik országgyűlési képviselője. Hét évvel ezelőtt a Fő tér újult meg, ezt követte az apátsági major megóvása, most pedig a Portával ért újabb mérföldkőhöz a település. A három helyszín korszerűsítése egyszerre jelent értékmentést és befektetést a jövőbe.
„Dolgozunk azon, hogy újra és újra érdemes legyen Pannonhalmára jönni, minél több minőségi időt tölthessenek itt a családok, baráti társaságok. A kerékpáros turizmust tovább szeretnénk erősíteni a térségben. Azon vagyunk, hogy Sokorópátka és a Bakony irányába bővüljön az infrastruktúra, majd kört zárjon be Pannonhalmával” – hangsúlyozta Kara Ákos. Hozzátette: hamarosan hivatalosan is átadják a Győr–Pannonhalma kerékpárutat. Utóbbi végállomása a Porta lesz.
Forrás:https://www.kisalfold.hu/
Fotó:https://www.facebook.com/karaakos.gyor

Átadták a regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát

Átadták a regéci vár helyreállított reneszánsz palotaszárnyát

Dr. Hörcsik Richárd Abaúj-Zemplén országgyűlési képviselője facebook oldalán tette közzé, hogy ”Újabb nagyszabású rekonstrukciója készült el Regéc Várának, ahol II. Rákóczi Ferenc, a Nagyságos Fejedelem gyermekkorának első éveit töltötte és ahol kisgyermekként én magam is sokat játszottam.
A Rákócziak sokat adtak ennek a térségnek, ezért kötelességünknek érezzük, hogy visszaadjunk ebből egy keveset azáltal, hogy erről a várról gondoskodunk, óvjuk, rekonstruáljuk és megőrizzük történelmi jelentőségével együtt az utókornak.”

335 évvel azután, hogy lerombolták a várat a császári katonák (1686), és 300 évvel azután, hogy a Rákóczi-javak osztrák nemesekhez kerültek, minden rombolási cél, nemtörődömség ellenére az egykori dicső vár elpusztított falaiból származó kövekből újjáépítettük a Reneszánsz Palotát is, melynek kiállításai betekintést nyújtanak a vár régi életmódjába. A fejlesztés 600 millió forintból valósult meg, az Interreg V-A Szlovákia Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Programon belül, a „Castle to castle” elnevezésű projekt keretében. Ennek zárásaként szervezték az ünnepélyes átadást és az impozáns épület terepbejárását, amely az esős és szeles időjárás miatt csak később valósulhatott meg.
A 16. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL A 17. SZÁZAD VÉGÉIG ERŐDÍTETT FŐÚRI REZIDENCIAKÉNT MŰKÖDŐ REGÉCI VÁR ÚJJÁÉPÜLT KELETI PALOTASZÁRNYA INTERAKTÍV KIÁLLÍTÁSSAL VÁRJA A LÁTOGATÓKAT. 

Az Alaghy és a Rákóczi családok regéci birtoklása jelentette az erősség fénykorát. A hiteles források, egykori várleltárak alapján rekonstruált termeken végighaladva betekintést nyerünk e főnemesi családok és a vár népének 16–17. századi otthonába, életének, mindennapjainak helyszínébe. A főúri környezetet bemutató enteriőrök, a reneszánsz palotaszárny falai között felcsendülő korabeli zenék a letölthető többnyelvű applikációk révén mélyebben megismerhetők. Az élményt illatok – rózsamuskátli és levendula –, valamint megfogható, kipróbálható tárgyak teszik teljessé.
Bemutatást kap a földszinten a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház, és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer-feldolgozás és -raktározás történt. MAGYARORSZÁG ELSŐ RENESZÁNSZ BABAHÁZA IS ITT KAPOTT HELYET, EZ II. RÁKÓCZI FERENC FEJDELEM REGÉCI GYERMEKÉVEIT IDÉZI FEL. 
Az emeleten a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt”-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkányt építettek vissza, illetve egészítettek ki, a leányasszonyok házában a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal. A kiállításon régészeti töredékek alapján készült késő reneszánsz habán cserépkályhák, fújt üveg serlegek, úrihímzéses textíliák és arannyal hímzett női viseletek is láthatók.
Forrás: https://www.origo.hu/, https://boon.hu/,facebook.com/Dr-Hörcsik-Richárd
fotó:https://www.facebook.com/groups/regecivar, facebook.com/Dr-Hörcsik-Richárd

FEJLESZTÉSEK TÉRKÉPEN
20 Posts

A felújítás új fázisába lépett a patinás esztergomi Fürdő Szálló

A felújítás új fázisába lépett a patinás esztergomi Fürdő Szálló

Az Esztergomi városközpont emblematikus ám hosszú évek óta elhanyagolt és funkció nélkül álló épülete külső rekonstrukciója idén tavasszal kezdődött meg. A munkálatok első fázisában a létesítmény teljes alsó szigetelését végezték el a szakemberek, melynek során mélyépítési területen fedték le a szálló pinceszintje és földszinti magasságában az épület teljes kerületét. Ez május végére befejeződött, így megkezdhették a következő szakasz, a homlokzati renoválás műveletét.

Ennek volt egyik része, hogy a régi ablakokat, ajtókat kiemelték a helyükről, illetve a falfelületek mentén végig felállványozták a Fürdő Szállót. Ez a fázis a tervek szerint nyár végéig tart. Azután már egy lényegesen más, szebb külsővel bír majd a régi létesítmény. .
Hernádi Ádám városvezető még január 29-ei Facebook-posztjában arról tájékoztatott, hogy az Esztergomi Szakképzési Centrum képviseletében eljáró dr. Németh Szilárd Péter kancellárral megállapodásban rögzítették: a Bajcsy-Zsilinszky úti épület a jövőben Tanszállóként fog működni, és a felújítás hamarosan elindul. A terv az, hogy a szakképzés 2022 őszén indul meg az egykori Fürdő Szállóban.

Az idén 179 éves épület egykor a Szent István Strandfürdővel egyben a térség fürdő és szállodakultúrájának első központját alkották. A szálló fénykorában Esztergomot úgy is nevezték: Budapest Baden-Badenje. A Szent Tamás hegy lábánál fakadó melegvízű források és az azokból táplálkozó Héviz tó remek környezetet teremtettek a fürdőkultúrának.

FEJLESZTÉSEK TÉRKÉPEN
20 Posts

A mostani épületegyüttest, színházteremmel, gőz- és kádfürdővel 1600 vörösfenyőcölöpre építették Zofahl Lőrinc tervei alapján. Ezzel egyidőben alakították ki a részben a szálló alatt húzódó Mala-forrásalagutat. A kivitelező Gramling Ignác helyi építész volt, aki a munkálatokkal 1842-ben végzett. Az új épület sokáig az esztergomi káptalan tulajdonát képezte, és hamar a helyi kulturális élet egyik központja lett. Vendégei között olyan nevekkel találkozunk, mint Liszt Ferenc (1875), Széchenyi István és Kossuth Lajos is, akinek 1979-ben emléktáblát avattak a szálloda falán. A Martsa István által 1948-ban készített dombormű eredetileg a Prímás-sziget csúcsán lévő országzászló talapzatára készült. Az emléktábla megemlékezik arról, hogy Kossuth itt szállt meg 1848. október 18-án toborzókörútja alkalmával. Blaha Lujza itt lépett először színpadra 1856. április 22-én Molnár György társulatával.

Forrás:https://www.kemma.hu/,https://www.facebook.com/hernadiadam2019
Fotó: https://www.facebook.com/hernadiadam2019, wikipedia

DEBRECEN Esti fényekben a megújult Pallagi úti sétány!

Esti fényekben a megújult Pallagi úti sétány!

A II. János Pál pápa térig húzódó sétány különleges élményvilágítással és párafúvókákkal, valamint több mint ötezer új növénnyel gazdagodott. A sétányt a Campus Fesztivál idejére, július 21-től 25-ig ideiglenesen, próbaüzem céljából minden látványelemével megnyitott

A Pallagi úti sétányon földbe épített berendezések segítségével hűsíthetik magukat az erre járók. A burkolat 2900 négyzetméteren újult meg, elhelyeztek számos padot, ledes kandeláberek is helyet kaptak itt, és telepítettek csaknem 5200 növényt. A térkőbe épített lámpák végig a sétányon, sötétedés után mutatják az utat a gyalogosoknak, bicikliseknek.

– Nemcsak a szépségre, hanem a biztonságra is fókuszáltunk a fejlesztés megvalósításánál, hiszen öt átjárót építettünk ki a villamosvágányokon keresztül.

Komplex munka zajlott itt, hiszen a villamosközeledés is szünetelt, a vágányoknak az átjáróval összefüggő megújítása is része volt a programnak – mondta Papp László polgármester. 

A fejlesztések a Kisfaludy Program részeként, 736 millió forintból készültek el. Kósa Lajos, országgyűlési képviselő elmondta: a koronavírus-járvány a nemzetgazdasági ágazatok közül legjobban a turizmus és vendéglátó szektort sújtotta, ami 2019-ben még a GDP 13 százalékát adta. A járvány idején ez a felére esett vissza. A politikus szerint a hasonló projektek hozzájárulnak az ágazat talpraállásához.

– Ezek és az ehhez hasonló programok hozzásegítették az országot ahhoz, hogy ma a vidéki vendéglátóipar, turisztikai, szállodaipar teljesítménye lassan eléri a 2019. évi teljesítményt – fogalmazott az országgyűlési képviselő. 

A Pallagi úton hamarosan egy különleges játszóteret is kialakítanak majd.

Megújult a II. János Pál pápa tér is, itt a sétálóövezet bővült. Ezután biztonságosabb lesz a Parkerdő megközelítése.

A tervek szerint egy későbbi turisztikai beruházás részeként itt kap majd helyet a Debrecen szíve elnevezésű installáció is.

FORRÁS:https://dehir.hu/debrecen/elmenyelemek-terkobe-epitett-lampak-parasito-berendezesek-megujult-a-pallagi-uti-setany-fotokkal/2021/07/21/
Fotó:https://www.facebook.com/drpappl

11 Posts

900 millióból újulnak meg a pécsi világörökségi helyszínek!

900 millióból újulnak meg a pécsi világörökségi helyszínek!

A pécsi önkormányzat közlése szerint a Cella Septichora Látogatóközpont, az Ókeresztény Mauzóleum rekonstrukciójára, továbbá az Apáca utca 8. szám alatti építmény védőépületeinek felújítására, restaurálására az önkormányzat, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., valamint a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. konzorciumi megállapodásának eredményeként kerül sor.

A projektnek köszönhetően látogathatóvá válnak korábban csak korlátozottan bemutatott sírkamrák, és mindhárom helyszínen lehetőség nyílik az emlékhelyek megismerését segítő kiállítás- és multimédiafejlesztésre is.
A baranyai megyeszékhelyen 1782 óta több száz téglasír, több tucat kőből és téglából épített kisebb sírkamra, valamint nagyobb méretű temetői épület került elő. Egy részük festett, belső tereiket bibliai jelenetekkel és szimbólumokkal díszítették, ami tovább növeli egyediségüket, egyetemes kulturális értéküket.
A 2005/2006-ban végzett ásatásokat követően a korábban már bemutatott, és az újonnan feltárt emlékeket a 2007-ben megnyílt Cella Septichora Látogatóközpont fogja össze.

A nagyrészt helyreállított, ezért látogatható föld alatti és a földfelszíni építmények megőrizték a késő római temető hangulatát. Az érdeklődők a falképeken keresztül nemcsak a késő római kori kereszténység eszmeiségéhez kerülhetnek közel, hanem láthatják azt is, hogy az új vallás nem sokkal elterjedése után milyen páratlan művészeti alkotásokat inspirált.

20 Posts

Pécs hatodik magyarországi helyszínként 2000. november 27-én került fel az UNESCO világörökségi listájára. A Világörökség Bizottság értékelése szerint a 4. századi ókeresztény kápolnák, a temető és annak festett sírkamrái építészeti és művészeti szempontból is egyedülálló bizonyítékai egy különleges történelmi folytonosságnak, amely átfogja és összeköti a Római Birodalom 4. századi hanyatlásától a Frank Birodalom 7. századi hódításáig terjedő időszakot.
Fotó:https://www.pecsorokseg.hu/latnivalok/cella-septichora-latogatokozpont

Teljesen megújul a visegrádi vár és környezete

Teljesen megújul a visegrádi vár és környezete

A visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára, 2035-re teljesen megújul a visegrádi vár és környezete. A már idén megkezdődő munkálatok részeként nemcsak a festői környezetben lévő visegrádi fellegvár és a királyi palota, de az alsóvár és a Salamon-torony, valamint a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója is megvalósul. A kulturális és turisztikai fejlesztések mellett pedig a településen élők érdekeit szolgáló beruházások is zajlanak

A felújjítással kapcsolatos információkat sajtótájékoztatón jelentette be Fodor Gergely kormánybiztos, aki a Budavári Palotanegyed és a Citadella megújításáért is felelős.
„A V4 elnökségét átvevő magyar fél vállalja, hogy a négy nemzet számára is kiemelten fontos visegrádi várat jelentőségéhez és múltjához méltó módon állítja helyre. A „Visegrád 700” programnak köszönhetően 2035-re, a közép-európai együttműködést meghatározó visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára, a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztethetjük” – hangsúlyozta Fodor Gergely kormánybiztos.

A sajtótájékoztatón részt vett Dr. Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára és Eöry Dénes, Visegrád polgármestere is.
A már idén megkezdődő munkálatok részeként nemcsak a festői környezetben lévő visegrádi fellegvár és a királyi palota, de az alsóvár és a Salamon-torony, valamint a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója is megvalósul. A kulturális és turisztikai fejlesztések mellett pedig a településen élők érdekeit szolgáló beruházások is zajlanak.
Az épületek állapota az utóbbi évtizedekben jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább. Jól mutatja ezt, hogy a Salamon-torony gyilokjárója életveszélyessé vált, az alsóvár épületei közül több beázik. A fellegvár területének egy része szintén nem látogatható. Volt, ahol egész boltívek omlottak le.

20 Posts

A „Visegrád 700” program keretében a Várkapitányság szakemberei helyreállítják és megerősítik a Salamon-tornyot és az alsóvár többi épületét, emellett megvalósul a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója, megújul a visegrádi fellegvár és a királyi palota. A területet akadálymentesítik, valamint összekapcsolják a várrendszer két pontját, biztosítva ezzel a szabad átjárást. A jelenleg már korszerűtlen kiállításokat is átalakítják, úgy, hogy azok igazodjanak a 21. századi látogatói igényekhez.
A Várkapitányság irányításával zajló program nemcsak kulturális és turisztikai célokat szolgál, de a település és a térség hosszútávú fejlődését is segíti.
A munkálatok ütemezetten zajlanak, a rekonstrukció idején a fellegvár és az alsóvár is látogatható lesz.

Forrás : Nemzeti Hauszmann Program https://www.facebook.com/114208316602409/posts/543531703670066
Fotó: https://www.facebook.com/114208316602409/posts/543531703670066

“SZENDRŐ” VÉGre VÁR a szendrői vár

VÉGre VÁR a szendrői vár

Átadták a közel 270 millió forint értékű turisztikai fejlesztést Szendrőben. Olvasható Riz Gábor országgyűlési képviselő facebook profilján.
A „VÉGre VÁR” a helyi történelem egy darabját mutatja be az érdeklődőknek modern, a digitális eszközöket is segítségül hívó módszerekkel.
A Felső Várnál végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően kaputorony épült, a városközpontban az egykori mozi romos épületéből – török kávézónak is helyet adó – látogatóközpontot alakítottak ki, a Strandréten pedig a vár eredeti körvonalainak megfelelő játszóvárat építettek a gyerekek nagy örömére.

A szendrői vár mellett a szögligeti Szádvár is megújult a közelmúltban, a rakacai víztározó „víziparadicsommá” fejlesztésével, valamint a bódvarákói Esztramos hegyre tervezett beruházás megépítésével pedig egy olyan komplex turisztikai csomag állhat össze a jövőben, amely több napra is itt tarthatja a kikapcsolódni vágyó vendégeket.

A fejlesztés három különböző részre tagolható:
 -A Felső-vár régészeti feltárásának folytatása, egyedi építészeti megjelenítési mód alkalmazása: a projekt részeként végzett régészeti munka során feltárt falszakasz konzerváló megőrzésével bemutathatóvá válik az egykori parancsnoki épület elhelyezkedése, tömege, a megmaradt falrészletekkel, a kiterjesztést stilizáló fa szerkezet pedig szimbolikusan érzékelteti az építmény méreteit a tervezői megoldás szerint. A lépcső megoldás a belső vár könnyebb megközelíthetőségén túl komplexebb funkciókat is kiszolgálhat majd: lelátóként, nézőtérként a várrom előterében rendezendő események, előadások során.

 -A Szend-Erőd elnevezésű, gabionfalból készülő, a vár alaprajzát idéző egyedi felnőtt- és gyermek élménypark kialakítása lehetővé teszi a várjátékok hangulatának megidézését, a török kort idéző ruházatba öltözés lehetősége, bajvívó eszközök kipróbálása, ügyességi akadálypálya teljesítése számos rendezvény alapját adja.

-A városközpontban a romos, volt mozi épület felújítása, új funkcióval történő megtöltése Látogatóközpont létesítésével. A földszinten belépőjegy-árusítás, helyben készített ajándéktárgyak értékesítő pontja és török kávézósarok kialakítása valósulhat meg, az emeleti részen interaktív kiállítótér létrehozása, tárlatvezetéssel. A Látogatóközpont udvarán területrendezés valósul meg a projekt keretében.

20 Posts

Egy vár, ami három volt!
Szendrő területén valószínűleg eredetileg három vár is létezett egy időben. Tomka Gábor régészeti kutatásai alapján a középkori erődítmény minden bizonnyal a település mai központjában, a református templomtól északra állt. Maradványai ma is megfigyelhetőek a házak között. A beazonosított helyű várak közül az Alsóvár épült a legkorábban. Szendrő várát és annak királyi várnagyát Cselenfi Sándor fiát, Jánost 1355-ben említik először az írott források. Feltehetően Zsigmond király uralmának kezdetén más erőségekkel együtt Szendrő is magánbirtokos kézbe került.
A Felsővár (Szedrői vár) építése a 16. század utolsó évtizedében vette kezdetét Christoforo Stella hadmérnök és építész tervei alapján a Várhegyen kijelölt, mintegy 1,2 hektárnyi területen. A várudvar magaslatán helyezkedett el a mintegy 2,2 méter vastag falazattal körbevett belső vár, melynek közepén háromemeletes torony állott. 1639-ben már a központi torony, a vár falai és a bástyák is álltak. Szintén megfigyelhető az ábrázolásokból, hogy ebben az időszakban a torony sátortető-fedéssel rendelkezett.
A belső vár nyugati oldalon nyíló kapuját egy emeletes épület kötötte össze a toronnyal, valamint falövének belső oldalán fából ácsolt ágyúállások szolgálták a védelmet. Az északkeleti bástya keleti tövében nyíló bejárat szolgált a szekerek, lovasság, és a gyalogosok számára. A várat a 17. század első felében Bocskai István, Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni. 1692-ben villám csapott a belsővár közepén álló nyolcszögletű toronyba, ennek következtében az ott tárolt nagy mennyiségű lőpor felrobbant. A parancsnoki épületek olyan súlyosan megsérültek, hogy 1702-ben a bécsi udvari haditanács a helyreállítás helyett lebontásra ítélte a várat, ezt azonban megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc.
A vár még így is sokáig ellen tudott állni a kurucok ostromának, azonban miután 1704-ben felégették a várost és ostromzár alá került az erődítmény, az ágyúkat és egyéb hadifelszereléseket tartalmazó jegyzékkel együtt átadták kurucoknak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707 elején döntött a vár lerombolásáról, a bástyák és falak felrobbantását Lemaire francia hadmérnök irányításával végezték. A bástyákat összekötő falszakaszok túlélték a robbantást, a falmaradványokat valószínűleg a helyi lakosság bontotta el és használta fel építőanyagként. A szendrői Felsővár katonai pályafutása ezzel véget ért. Az utóbbi években történt kutatások során a felszínre került tárgyi emlékek, a részleges helyreállítások és az Európai Uniós fejlesztések által felidézhetjük az egykori monumentális reneszánsz erőd fénykorát.
FORRÁS: https://www.facebook.com/rizgaborfideszhttp://vegrevar.hu/index.php
FOTÓ:https://www.facebook.com/rizgaborfidesz

KISKÖRE Kiskörén 130 lábon álló báziskikötőt és csónak alakú kilátót adtak át

Kiskörén 130 lábon álló báziskikötőt és csónak alakú kilátót adtak át

A Tisza-tó életében egy újabb fontos esemény történt, ugyanis átadták a 700 millió forint állami támogatásból megépült kiskörei MAHART-bázist. A nagyszabású beruházás eredményeként létrejött épületkomplexumban négy lábasház és egy különleges, két egymásnak fordított csónakot szimbolizáló kilátó is helyet kapott. A kilátó a környék egyik legmagasabb pontja, ahonnan a Tisza-tavat, az Abádszalóki öblöt és a Kiskörei vízerőművet is látni lehet. A Tisza-tó és környéke egyre jelentősebb turisztikai vonzerővel bír, a Nyaralóhajózási Program új kiszolgáló létesítménye pedig újabb lökést fog adni az aktív turizmusnak.

A MAHART-bázis elkészülésével a Nyaralóhajózási Program újabb mérföldkőhöz érkezett. A projekt legjelentősebb beruházásaként a kiskörei báziskikötő az egész térség turizmusa szempontjából nagy jelentőséggel bír, ugyanis a Nyaralóhajózási Program hazánk egyik legkomplexebb és legkülönlegesebb turisztikai projektje, amely összesen 4,6 milliárd forintos állami beruházással valósult meg. Az átfogó fejlesztési program nem csak a már elkészült tokaji báziskikötőt, a komplexum teljes infrastruktúrájának kiépítését és a nyaralóhajók beszerzését foglalja magába, hanem a Kiskörén tavaly elkészült hajótároló- és szervizcsarnokot, illetve a most átadott Lábasház épületegyüttesét is. „A nyaralóhajó programnak köszönhetően sok külföldi turista ellátogat a Tisza-tóhoz, és rácsodálkoznak, milyen különleges természeti kincseket rejt. Ez nekünk is segít felfedezni, hogy milyen szép helyen élünk”, mondta Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos az átadón.

Az összesen 130 lábon álló épületegyüttes egy hídon keresztül közelíthető meg. A komplexum 4 darab különálló épületből és egy központi kör alakú födémlemezből áll, amelyen a kilátó található. Az épületekben irodahelyiségek, étterem, közösségi vizesblokk és a vízi rendőrség bázisa kapott helyet. Az egész komplexum az úgynevezett mértékadó árvízszint felett van, tehát a legnagyobb árvíz esetén is száraz marad. Ahhoz, hogy ez a 800 négyzetméteres épület a nádasban megálljon, az alapozásra 510 köbméter betont süllyesztettek el a föld alatt. Mivel a lábasház Natura 2000-es területen épült, így minden elemét környezettudatosan tervezték. Az egész épületegység fűtése levegő-víz hőszivattyúval működik, a fűtés-hűtéshez az elektromos áramot pedig a csarnoképületre szerelt napelemrendszer látja el.

Map not available!

Az épületegyüttes koncepciója a környezetre reflektál. Az előzetes vázlatok megalkotása előtt tanulmányozták a Tisza környékére jellemző népi építészetet, leginkább tömegformák, arányok és anyagok tekintetében. Fontosnak tartották ezen gyökerekhez való visszanyúlást, hogy ne csupán egy létesítmény, hanem a hely szellemével átitatott, azt tiszteletben tartó alkotás születhessen. A kilátó eszmeisége több szálból tevődik össze. Az egyik, a Felső-Tisza vidéken levő Szatmárcseke református temetőjének csónak alakú fejfái, a másik pedig a tiszai horgászladik geometriája.

FOTO: https://www.facebook.com/search/top?q=magyarorsz%C3%A1g%20korm%C3%A1nya
FORRÁS:https://aktivmagyarorszag.hu/egy-ujabb-nagyszabasu-fejlesztessel-gazdagodott-a-tisza-to/?fbclid=IwAR10Nos65AXyc67Wrm5egPIMeQC2ENDmm3rbbfPZz4_zLTKlJKD5hvMW3qA

Fantasztikus bővítést kapott Hajdúszoboszlón Európa legnagyobb fürdőkomplexuma

Fantasztikus bővítést kapott Hajdúszoboszlón Európa legnagyobb fürdőkomplexuma

Átadták a hajdúszoboszlói Hungarospa fürdőkomplexum prémium zónáját, a csaknem 3,5 milliárd forintos beruházást a kormány a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Programban 1,5 milliárd forinttal támogatta.

Czeglédi Gyula Hajdúszoboszló polgármestere saját facebook oldalán jelentette be, hogy ünnepélyes keretek között megnyitásra került a Hungarospa Hajdúszoboszló strandján az új Prémium Zóna, ahol Plitvicei tavak, Tahiti szigetek és Amazonas vízi élmények várják a látogatókat.
A megnyitón beszédet mondott Bodó Sándor országgyűlési képviselő, ITM államtitkár, Juhász Szabolcs, a Magyar Turisztikai Ügynökség egészségturizmusért felelős igazgatója.
Ezt követően Kircsi Lajos, a Hungarospa vezérigazgatója, illetve a kivitelező Magyar Mélyépítő részéről Dudás Róbert ismertette e projekt legfontosabb részleteit . A történelmi egyházak megáldották, illetve megszentelték a létesítményt.
Élménygazdag bemutatást követően a meghívott vendégek megkóstolhatták a Prémium Étterem kínálatát. Ez a létesítmény hajdúszoboszló polgármestere szerint új vonzereje és kitörési pontja lesz a város turizmusának a pandémiát követően.
Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára a város jeles eseményének nevezte az elkészült beruházás átadását, és azt mondta, a kormány figyelme az elmúlt másfél évben, a pandémia idején is kiterjedt Hajdúszoboszlóra.

 A hungarospa.hu -n olvashatók szerint A Prémium Zóna ötcsillagos minőségi igényeket elégít ki szemet gyönyörködtető, különleges látványelemeivel, egyedi víziélményekkel és kényelemi wellness szolgáltatásokkal.  
Az élményövzet egzotikus medencéiben mintha világutazáson vennénk részt:
A Plitvice medencében hatalmas sziklás vízesésben gyönyörködhetünk, beépített masszázs elemek, pezsgőágyak segítik az ellazulást.
A Tahiti medence hullámzó vizében csobbanhatunk, majd vízibárjában trópusi koktélokat kóstolhatunk.
Az Amazonas medence emeletes jakuzzi  tölcséreiben megmártózva csodálatos panoráma tárul elénk. A jakuzzik alatt a sodrófolyó örvényebiben lubickolhatunk.  
A  játékelemekkel felszerelt gyermek medence a legkisebbek szórakozásáról gondoskodik.
A vendégek kényelmét prémium párnás napágyak és napernyők szolgálják, az árnyékolást fedett pihenő jurták is biztosítják.
A kulináris élvezetekről a Prémium önkiszolgáló étterem gondoskodik.

https://www.hungarospa.hu/hu/premium-zona

Teljesen megújul a kisvárdai vár

Teljesen megújul a kisvárdai vár

Elkezdődött a kisvárdai vár turisztikai célú fejlesztése, a több mint 2,2 milliárd forint összértékű beruházás időkapszuláját csütörtökön tették le a felső-szabolcsi kisvárosban.
Az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a vár történelmét felidézve elmondta: a kormány által elindított vár- és kastélyprogram célja az, hogy a rekonstrukciókkal a lehető leghitelesebben állítsák helyre a falakat és a tornyokat, új feladatot és funkciót is adva nekik.

Az építkezés végén a várnak otthont adó földdarab méltó módon, 21. századi eszközökkel tudja elmesélni azt a történetet, amely az elmúlt évszázadokban Kisvárda közösségét és térségét jellemezte – fogalmazott a miniszter.
Hozzátette, hogy az építmény felújítására szánt több mint kétmilliárd forint a térség jelene és jövője szempontjából fontos.
Felújítása után a vár kulturális és színházi előadások helyszíne lesz, fesztiváloknak ad otthont, általa az idegenforgalom új lendületet kaphat, a várban megszervezett események pedig – a környék egyre érdekesebb turisztikai célpontjaival összekötve – sokak számára jelenthetik a felüdülést, kikapcsolódást és a szabadidő minőségi eltöltését – sorolta a beruházás előnyeit Gulyás Gergely.

Virág Zsolt, a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram miniszteri biztosa elmondta, a várhatóan 2022-re elkészülő fejlesztés keretében innovatív, filmes eszközökből építkező kiállítást rendeznek be. Felújítják a meglévő várromot, megépül egy rendezvény- és kiállítóterem, a belső várudvaron színpad és 250 ember befogadására alkalmas nézőtér épül, a külső várrész pedig egy mobil nagyszínpadot és nézőteret kap.
Seszták Miklós kormánybiztos, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a beruházással a múlt, a jelen és a jövő kavalkádját sikerül megteremteni, amely beleilleszkedik a Kisvárda, a Rétköz és a Felső-Szabolcs 2010 óta tartó turisztikai fejlesztését célzó programokba.

Kisvárda hatszáz esztendeje nyerte el a mezővárosi rangot, azt követően töretlen volt a fejlődése. “Én azt hiszem, most ugyanezt a korszakot éljük” – utalt a településen az elmúlt években megvalósult fejlesztésekre Leleszi Tibor polgármester.
forrás:mti.hu