Húsüzem zöldenergiával Hajdúszoboszlón

Húsüzem zöldenergiával Hajdúszoboszlón

dr. Nagy István agrárminiszter facebook oldalán tette közzé, hogy A Hortobágy-Faluvéghalmi Kft. húsüzeme ünnepélyesen is megnyílt.
„A hazai állattenyésztés versenyképességének egyik feltétele, hogy a húsfeldolgozás tovább fejlődjön. Katona Imre állatállományában megtalálhatjuk a magyar tarkát, a charolais-t, vagy a világ legdrágább marhahúsát adó wagyut is. Kedden délután közösen adtuk át a Hortobágy-Faluvéghalmi Kft. csaknem másfél milliárd forintból megvalósult új húsfeldolgozóját. Az üzem kapacitása évente akár ezer szarvasmarha feldolgozását is lehetővé teszi.” írta az oldalán az agrárminiszter.

Czeglédi Gyula Hajdúszoboszló polgármestere facebook oldalán az alábbiakat tette közzé a megnyitóról:
„A Hortobágy-Faluvéghalmi Kft. meghívására húsüzem ünnepélyes megnyitásán vettem részt dr. Kovács Gergely alpolgármester társammal. A rendezvényen megjelent és ünnepi köszöntőt mondott dr. Nagy István agrárminiszter.
Katona Imre tulajdonos köszöntője és visszaemlékezése felvillantotta azt az elköteleződést és életforma váltást, amely a városi építőipari vállalkozásból a mezőgazdaság, a természet és az állatok szeretete irányába vitte.
A beruházás 1,4 milliárd forintba került, melyhez a magyar állam 500 millió forint támogatást biztosított. Az üzemben a legmagasabb igényeket kielégítő technológia került beépítésre.

Az üzembejárást követően a résztvevők meg is kóstolhatták a saját nevelésű wagyu japán marha steaket. Az ünnepségen részt vett Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke, valamint Szóláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere, a megyei agrárkamara elnöke.
Külön öröm, hogy ez az új üzem 14 új szakmunkás munkahelyet teremtett városunkban.”

Forrás:https://www.facebook.com/czegledigyula1/posts/230899352376778
Fotó: Pelsőczy Csaba
Forrás:https://www.facebook.com/nagyistvan.movar

FEJLESZTÉSEK TÉRKÉPEN
20 Posts

Hamarosan benépesül a Debreceni egyetem ipari parkja

Hamarosan benépesül az egyetem ipari parkja

Dr. Pósán László Országgyűlési képviselő, történész, egyetemi tanár facebook oldalán olvasható, hogy jól halad a Debreceni Egyetem Innovációs Központjának építése.
„Hamarosan már a kutatók is birtokba vehetik a komplexumot, melynek tavaly nyáron tették le az alapkövét. A Debreceni Egyetem egyik fontos küldetéseként az egészségipar és a hozzá kapcsolódó tevékenységek vannak nevesítve. Ez azt jelenti, hogy ezt a küldetését régi tradícióival az intézmény a jövőben is nagy erőkkel fogja majd képviselni.
Ez a központ egy olyan jelkép, mely üvegbe, acélba, betonba sűrítve mutatja be az egész Debreceni Egyetemet és azt a kormányzati politikát, mely az elmúlt években ezzel kapcsolatban megszületett.” olvasható a bejegyzésben.

Az innovációs tevékenység támogatása és a vállalkozói szemlélet megalapozása a célja a Debreceni Egyetem új létesítményének. A speciális inkubátorház a Vezér utcai egyetemi ipari parkban épül mintegy négymilliárd forintból.
A Debreceni Egyetemnek mint a régió tudásbázisának kiemelt célja, hogy az intézmény   innovációforrásként elősegítse a kutatási eredmények gyakorlati felhasználását, támogassa az innovációs folyamatok régióbeli kibontakozását, illetve azok eredményes működtetését. Ennek a célkitűzésének az eléréséhez járulhat hozzá a Debreceni Egyetem Innovációs Központja, melynek megvalósítására 3.883.389.206 forintot biztosított az állam. A speciális inkubátorház a Vezér utcai egyetemi ipari parkban a DE Tudományos Technológia és Innovációs Park bevezető telkén épül meg (az IT Services mellett).
Az innovációt és vállalkozói szemléletet megalapozó fejlesztéssel a kormány és az intézmény célja, hogy a Debreceni Egyetem még inkább felzárkózzon a világ vezető felsőoktatási intézményei mellé. A központ az oktatás, kutatás és vállalkozások egy helyen történő megjelenésével befektetéseket vonz a kutatásokhoz, ezáltal elősegítve a gazdasági növekedést.

A több mint ötezer négyzetméteres alapterületű, háromszintes létesítmény inkubációs tevékenységek végzésére alkalmas, oktatási és gyakorlati bázisként szolgáló, dolgozói közszolgáltatást nyújtó, projektmenedzsment és működtetéssel összefüggő, továbbá innovációs folyamatoknak ad majd teret. A központ alsó szintjén lesz a labor és műhelyszint, fölötte a közösségi innovációs „piactér” szint, legfelül pedig az irodák kapnak helyet. Az épület mellett hosszanti irányban két mesterséges dombot emelnek majd, amelyikből az egyikben a gépészet és kerékpártárolók kapnak helyet.

12 Posts

Az épület tervezésénél fontos szempont volt a nyitottság megjelenítése, melyet a bentről kifutó fa tartószerkezettel és az üveghomlokzattal ért el a  tervező BORD Építész Stúdió Kft. Az Innovációs Központ megvalósításában és a Tudományos Ipari Park további fejlesztésében intenzív szerepet játszik az UD TUTI Tudományos,Technológiai és Innovációs Park Kft., a Debreceni Egyetem 100%-os tulajdonú cége, amely a Mádi Borakadémia infrastruktúrájának napi működtetését is végzi majd.


Forrás:https://tszk.unideb.hu/hu/hir/kulso/6250
Fotó: https://www.facebook.com/zoltan.bacs.3
https://www.facebook.com/PosanLaszlo

Második európai üzemét is itthon építi fel az akkumulátorgyártó óriásvállalat

2,3 milliárd dollárból épül EV akkumulátorcella gyár Iváncsán

Magyarország eddigi legnagyobb zöldmezős beruházása lesz az SK Innovation harmadik üzeme
Az SK Innovation igazgatótanácsának döntése alapján egy 30 GWh éves gyártókapacitású akkumulátorgyár épül Iváncsán. A 2,3 milliárd dolláros, 2500 új munkahelyet létrehozó projekt a legnagyobb zöldmezős beruházás lesz Magyarország történetében.

A telepítés költségének összege még dollárban is hatalmas, jelenlegi árfolyamon forintra átszámolva pedig már szinte felfoghatatlan: 677,8 milliárd forint.
Ennek a beruházásnak a 2500 munkahelyen és az egyértelmű gazdasági hasznon felül is komoly pozitív hatása lehet hazánkra a jövőben. Érdemben bővülhet ugyanis az elektromos autók iránti kereslet Európában, így az autógyártók is egyre nagyobb mértékben szorulnak majd rá azokra az akkucsomagokra, amelyek az elektromos autók hajtásláncába kerülhetnek. Ha Magyarországnak sikerülne egy ilyen iparágban vezető szerephez jutni még a keresletnövekedés előtt, akkor a beruházás rövidtávon is számottevő gazdasági előnyeit bőven felülmúlhatná az akkorra már meglévő gyártókapacitás és képzett munkaerő, valamint a több éves tapasztalat értéke.

Ezen tényezők piaci értékét mi sem igazolja jobban, minthogy a jelen beruházás is a már bizonyítottan versenyképes komáromi gyárak sikerének köszönhetően épülhet meg Magyarországon. Az elektromos autók iránti kereslet növekedésére alapozni szintén nem jelent túl nagy kockázatot, 2020-ban ugyanis Európa legnagyobb autópiacán, Németországban összesen 194 163 tisztán elektromos meghajtású autó talált gazdára – több, mint az ezt megelőző 10 évben együttvéve. A 30 GWh éves gyártókapacitással és autónként átlagosan 50 kWh-s akkucsomaggal számolva az SK Innovation iváncsai üzemében akár a 2020-as németországi igény háromszorosa is előállítható lesz. Ez elsőre megnyugtatóan hangozhat, ám ha a kereslet a jelenlegi mértékben nő tovább, akkor valószínűleg néhány éven belül újabb bővítésekre lesz szükség: a becslések szerint Európa éves akkumulátorigénye 2025-re a jelenlegi 41 GWh-ról akár 256 GWh-ra is nőhet.

Szijjártó Péter a bejelentés során – a hivatalos Facebook oldalán közvetített élő videóban – éppen ezért hangsúlyozta:
aki az elektromosautóipari beruházásokat megnyeri magának, az a jövőt nyeri meg, Magyarország mai győzelme is a jövő sikereiről szól.
Kiemelte továbbá, hogy a kormány a Dunaújvárosi járásban a beruházás miatt komoly infrastrukturális és energetikai fejlesztésbe is kezd. Az új akkumulátorgyár megépítéséhez nyújtott állami segítség minden bizonnyal a magyar beruházásösztönzés történetének legnagyobb egyszeri beruházási támogatása lesz.
FORRÁS:https://www.autonavigator.hu/cikkek/23-milliard-dollarbol-epul-ev-akkumulatorcella-gyar-ivancsan/

Hatalmas üvegipari beruházást jelentett be Magyarországon egy török cég

Hatalmas üvegipari beruházást jelentett be Magyarországon egy török cég

Összesen 225 millió eurós üvegipari beruházást jelentett be a török Sisecam vállalat Magyarországon – jelentette a Reuters hétfőn délelőtt. A témáról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is tartott délután egy sajtótájékoztatót Budapesten, amelyen elhangzott, hogy egy 73 milliárdos beruházásról van szó, amelynek keretében Kaposváron épül majd fel a Sisecam csoport első európai üvegcsomagolóanyag-üzeme és ez az eddigi legnagyobb, török vállalat által végrehajtott beruházás Magyarországon, amelyhez a kormány 12,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít, és amelynek nyomán 330 új munkahely jön létre.

A Reuters által közölt céges bejelentés szerint a török anyavállalat úgy döntött, hogy Európában elsőként Magyarországon hozza létre üvegcsomagolanyag-üzemét, a beruházás két kemence felépítését foglalja majd magába és éves szinten 330 ezer tonnás kapacitást céloznak meg. A cél az, hogy az első kemence már 2023-ban termelni tudjon, a teljes kapacitást pedig 2025-re érnék el.

A Sisecam Törökország egyik legnagyobb múltú ipari cégcsoportja, amely mára globális szereplővé vált, 150 országba exportálja termékeit, a világban a második legnagyobb üvegáru-gyártó vállalat, 14 országban 43 gyárral rendelkezik.

Az MTI tudósítása szerint Szijjártó Péter a tájékoztatón elmondta:

A 330 EZER TONNÁS KAPACITÁS JELENTŐSEN KIHAT MAJD A MAGYAR ÜVEGIPAR, A MAGYAR ÜVEGGYÁRTÁS FEJLŐDÉSÉRE.

A tárcavezető szerint a Sisecam beruházása is azt bizonyítja, hogy helyes volt a keleti nyitás politikája, amelyben fontos szerepet tölt be a Törökországgal, mint a világ egyik leggyorsabban növekedő gazdaságával rendelkező országgal a stabil és folyamatosan javuló kapcsolat építése. Arra is rámutatott, hogy idén az első negyedévben 27 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Törökország és Magyarország között.

Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere elmondta, hogy másfél évvel ezelőtt kezdték el a város újraiparosítási programját, amelyben a gépipar és az élelmiszeripar területén számítanak jelentős előrelépésre. A versenyképesség növelése és a magasabb hozzáadott értékű iparágak megerősítése és Kaposvárra hozatala érdekében két ipari parkot is létrehoznak: az egyiket egy 170 hektáros területen alakítják ki, valamint bővítik a keleti ipari parkot, a Sisecam ott kap majd helyet.

A Sisecam oldalán az szerepel, hogy a cégcsoport piacvezető a körbefröccsöntött üvegek szegmensében és az a célja, hogy a világ egyik vezető autóipari üveg beszállítója legyen. A Şişecam a Magyarországon, Németországban és Szlovákiában működő gyártóüzemeiben mintegy 1050 munkavállalót foglalkoztat. A magyarországi aszódi üzemet 1993-ban hozták létre egy 9500 m2-es területen, és Sisecam Automotive Hungary Kft. 9500 m2 -es területen üzemel, üveg körbefröccsöntéssel foglalkozik és évi 5 millió darab üvegtábla gyártási kapacitással rendelkezik.

Forrás:https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210607/hatalmas-uvegipari-beruhazast-jelentett-be-magyarorszagon-egy-torok-ceg-486794

Steakimádó körökben is jegyezni fogják a Nádudvaron épülő prémium kategóriás marha és bárányhúst feldolgozó üzemet

Steakimádó körökben is jegyezni fogják a Nádudvaron épülő prémium kategóriás marha és bárányhúst feldolgozó üzemet

2005 óta foglalkozik állattenyésztéssel, 2013 óta pedig húsfeldolgozással a püspökladányi székhelyű családi vállalkozás, az Eco-Meat Kft. Hamarosan a legkorszerűbb technikával állítják elő a prémium kategóriás marha és bárányhúst több, mint 167 millió forintos állami és Európai Uniós támogatással.

 A tervek szerint a június végére befejeződő beruházás keretében – a Fő utca püspökladányi végén – húsfeldolgozó- és gyártóüzem létesül, melyet a tulajdonosok szemléltettek Bodó Sándor országgyűlési képviselőnek, illetve Maczik Erikának, Nádudvar város polgármesterének. Az új feldolgozóval jelenlegi üzemkapacitásuk ötszörösét tudja elérni a vállalkozás. 

A cég és az épülő csaknem 550 m2-es húsüzem ügyvezetője ifj. Dembrovszki Sándor elmondta, hogy bár a járványhelyzet miatt ők is szenvedtek el forgalomcsökkenést, hiszen zömmel a vendéglátóknak szállították be a prémium minőségű termékeiket, ám biztatóak a kilátások: tavalyi forgalmuk 80%-át már újra elérték, s további növekedést várnak.

Akadtak fennakadások a beruházás tekintetében is, de ütemterv szerint jól haladnak. A családfő számára óriási öröm, hogy gyermekei továbbviszik az általa elkezdett munkát.

Az üzem indulásakor mintegy 20 fő helyi és környékbeli munkavállalónak ad majd munkát. Az új üzemben előhűtött, fagyasztott, vagy akár szárazon érlelt marhahús is készül majd.

Amikor az ősi a drága: száraz érlelés (dry-aging)

Egy ősi, tradicionális húsérlelési metódusról van szó, amit azonban manapság jóval nagyobb körültekintéssel végeznek, mint hajdanán. A száraz érlelésnél a húst leggyakrabban felfüggesztve, csomagolás nélkül, hidegben, 1-3 Celsius fokon, rendkívül magas, 75-85 százalékos páratartalom mellett érlelik.

Vannak éttermek, amelyek az érlelés alatt álló steakjeiket üvegajtós hűtőszekrényben közszemlére is tesziki. Az átlagos érlelési idő kb. 21-28 nap, de ennél jóval hosszabb érlelési időkkel is szoktak dolgozni. Az eljárás során a hús vizet veszít, ezért hívják száraz érlelésnek, ennek köszönhetően az íze sokkal intenzívebbé válik.

fotó: Lévai Péter

A világ egyik legnagyobb betoncserép gyára jön létre a Hajdúszoboszlón.

A világ egyik legnagyobb betoncserép gyára jön létre a Hajdúszoboszlón.

Három helyszínen, Hajdúszoboszlón, Pécsen és Jánosházán, együttesen 6,5 milliárd forint értékű beruházást hajt végre a magyar építőanyagipar egyik meghatározó szereplője, az osztrák családi tulajdonban lévő Leier csoport – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten sajtótájékoztatón.

Szijjártó Péter hozzátette, a kormány 656 millió forint támogatást biztosít a három helyszínen megvalósuló beruházáshoz, amely 1240 munkahely megtartását és további 20 új munkahely megteremtését eredményezi.
    Kiemelte, a fejlesztéseknek köszönhetően Hajdúszoboszlón létrejön a világ egyik legnagyobb betoncserép gyára, amelynek az éves kapacitása el fogja érni a 220 ezer tonnát.
    A Leier Magyarországon kilenc gyárral rendelkezik, ezekből szolgálja ki az országban működő építőipari vállalatok projektjeit és a szomszédos országok piacait, így a mostani beruházások a magyar export további növekedéséhez is hozzájárulnak.

Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. ügyvezetője elmondta, hogy a Leier 37 éve gyárt építőanyagokat Magyarországon. A mostani beruházással megvalósul a Leier legnagyobb betoncserépgyára Hajdúszoboszlón, a gyárban, amelynek az építése még zajlik, idén augusztusban kezdődik meg a termelés. A legmodernebb technológiát telepítik a gyárba, ahol hullámos betoncserepeket gyártanak majd, mivel csak természetes alapanyagokat használnak fel, ezért a Leier betoncserepek 100 százalékban újrahasznosíthatók lesznek.

Forrás:MTI , www.facebook.com/Bod%C3%B3-S%C3%A1ndor-746134725416297

EGYMILLIÓ PÖTTYÖS TÚRÓ RUDINÁL IS TÖBB NAPONTA

EGYMILLIÓ PÖTTYÖS TÚRÓ RUDINÁL IS TÖBB NAPONTA Tovább bővíti mátészalkai gyárát a Pöttyös Túró Rudi gyártója

Tovább bővíti mátészalkai tejipari gyárát a holland tulajdonú FrieslandCampina Hungária Zrt., az 5,1 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 980 millió forint támogatást ad – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter sajtótájékoztatón Budapesten.

Kiemelte: a beruházással a mátészalkai gyárban és a budapesti szolgáltató központban 784 ember megélhetése válik továbbra is kiszámíthatóvá, a fermentált tejtermékekhez kapcsolódó technológiai fejlesztéssel a gyár termelési kapacitása 25 százalékkal nő.
EZ AZT JELENTI, HOGY AZ EDDIGI NAPI EGYMILLIÓ PÖTTYÖS TÚRÓ RUDINÁL IS TÖBBET ÁLLÍTANAK MAJD ELŐ, BŐVÜL A PÖTTYÖS-TERMÉKEK PORTFÓLIÓJA, AHOGY NŐ A DESSZERTÜZEM KAPACITÁSA IS sorolta.

A cég a túró rudi és más termékei gyártásához 36 régiós tejtermelő, és 450 magyar beszállító terményét használja fel, így több ezer magyar család megélhetéséhez járulnak hozzá.
Kitért arra, hogy a holland vállalatok a 10. legjelentősebb beruházók Magyarországon, 15 ezer munkahelyet tartanak fenn. A holland-magyar kereskedelmi forgalom értéke meghaladta a 8,5 milliárd eurót tavaly, ezzel Hollandia a 8. legjelentősebb kereskedelmi partner lett.
Szijjártó Péter ismertette:A MAGYAR ÉLELMISZERIPAR 8 SZÁZALÉKOS NÖVEKEDÉST TUDOTT FELMUTATNI A TAVALYI NEHÉZ ÉVBEN, 3800 MILLIÁRD FORINT TERMELÉSI ÉRTÉKET ÁLLÍTOTT ELŐ, 147 EZER EMBERT FOGLALKOZTAT. AZ ÉLELMISZERIPARI EXPORT 13 SZÁZALÉKKAL BŐVÜLT.

Szautner Péter, a FrieslandCampina Zrt. vezérigazgatója elmondta: az újabb beruházás jó példája a nemzetközi vállalat és a helyi termelők hosszú távú sikeres együttműködésének, amivel magyar márkákkal és szolgáltatásokkal piacvezető pozíciót lehet elérni
Közölte:A MAGYAR VÁLLALAT MÁR 24 ÉVE A MAGYAR ÉLELMISZERSZEKTOR MEGHATÁROZÓ SZEREPLŐJE, A PÖTTYÖS, VAGY MILLI TERMÉKEK GYÁRTÓJA.A csoport 2017 óta Budapesten üzemelteti egyik pénzügyi és beszerzési szolgáltatóközpontját. Az eredményeik alapja a helyi szakértelem, a nemzetközi tapasztalat, és a magyar márkák, tradíciók sikeres ötvözése – mondta. A cég 1500 dolgozójából 300-an dolgoznak Mátészalkán.
Elmondta, a több évtizedes tradíciók megőrzése mellett folyamatosak a fejlesztések a vállalatnál, az elmúlt 5 évben 33 százalékkal sikerült növelni az üzem kapacitását.A MAGYAR KORMÁNY AZ ÚJABB KAPACITÁSBŐVÍTÉSHEZ NYÚJT SEGÍTSÉGET, EZZEL TOVÁBBI 25 SZÁZALÉKKAL TÖBB TERMÉKET TUDNAK MAJD ELŐÁLLÍTANI.A fejlesztések további hosszú távú, kiszámítható partnerséget jelentenek a beszállítóknak, a dolgozóknak egyaránt.

Kovács Sándor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei térség fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a környék elsősorban a mezőgazdasági termelésből él, a tejipara meghatározó, a fejlesztésekkel, az oktatás-képzés fejlesztésével még szorosabbra fűzik az együttműködést ezen a területen.

A túró rudi szerepel a város címerében, hiszen ha a világ bármely részén eszünk egy túró rudit, azt biztosan Mátészalkán gyártották” mondta.
FORRÁS:ORIGO.HU

 

 

Az összes magyarnak elég lenne az a tészta, amit Gyermelyen gyártanak

Az összes magyarnak elég lenne az a tészta, amit Gyermelyen gyártanak

Hatalmas beruházási programot hajt végre az ország legnagyobb tésztagyára: a Gyermelyi Zrt. új üzemet indít. Ezzel Gyermelyen megduplázzák a kapacitást, amely így már akkora, mint Magyarország teljes évi fogyasztása.

A Nagyvállalati beruházási támogatási program igazi sikertörténet, a kormány az idén 25 milliárd forintot fordít a program folytatására – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter pénteken Gyermelyen, a tésztagyár új malmának alapkőletételén.

A miniszter kiemelte, hogy az elmúlt hat évben Magyarországon 179, elsősorban magyar termelői beruházás jutott támogatáshoz a program forrásaiból. Eddig 160 milliárd forintot fordítottak erre a célra, 380 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását segítve. 
Ezt bizonyítja az idén ötvenéves Gyermelyi Zrt. példája is, amely a járványidőszakban is folytatta a fejlesztéseket, és évről-évre növeli bevételét. Ráadásul – sokakkal ellentétben – nem emelte az árait, így nagyon sokat tett hozzá ahhoz, hogy Magyarország élelmiszerellátása az elmúlt nehéz egy évben is zökkenőmentes volt – hívta fel a figyelmet a Varga Mihály.

A Gyermelyi Zrt. 5,5 milliárd forint értékben immár harmadik malmát építi, amelyhez a kormány a Nagyvállalati beruházási támogatási program keretében 1,7 milliárd forint segítséget nyújtott. A malomiparban is meghatározó vállalkozás leendő üzeme napi 300 tonna lágybúza őrlésére lesz alkalmas. Emellett elkészült a vállalat 1,6 milliárd forintos kapacitásbővítő beruházása is, 500 millió forint kormányzati támogatással.

Gyermelyen működik Közép-Európa egyik legnagyobb tésztagyára. A hat gyártósor évente 70 ezer tonna száraztészta előállítására alkalmas, az alapanyagok saját forrásból érkeznek az üzembe. Magyarországon piacvezető a Gyermelyi, a belföldön elfogyasztott száraztészta majdnem fele ebből az üzemből kerül ki. Az elmúlt években jelentősen növekedett az exportértékesítés is, aminek részaránya mára eléri a tésztaforgalom 35%-át.
Az idén 50 éves Gyermelyi Zrt. a koronavírus-járány alatt is növelte bevételét. 2018-ban 24,5 milliárd, 2019-ben 28,2 milliárd, 2020-ban pedig 29,2 milliárd forint konszolidált árbevételre tett szert. A vállalat beruházásai is folytatódtak, 2018-ban 2,8 milliárd, 2019-ben 2 milliárd, 2020-ban pedig 4,6 milliárd forint értékű fejlesztést hajtottak végre. A vállalatcsoport közel 500 főt foglalkoztat, beruházásaival újabb és újabb munkahelyeket teremt.
forrás: agrarszektor.hu, facebook

Elkészítették az első jakuzzit a Wellis Ózdi üzemében

Elkészítették az első jakuzzit a Wellis ózdi üzemében

Elkészültek az első próbadarabok a Wellis Hungária Zrt. ózdi gyáregységében! Olvasható Riz Gábor országgyűlési képviselő facebook bejegyzésében. A gépsorok telepítése ütemtervnek megfelelően halad, a munkafolyamatot megtanuló dolgozók létszáma fokozatosan emelkedik.
A 3 milliárd forintos kormányzati támogatással Ózdra érkező cég hosszú távon lehet a város adófizető partnere és biztosíthat több száz munkavállalója számára biztos jövedelmet.

A tavaly októberben induló fejlesztés sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a magyar tulajdonú Wellis Magyarország Zrt. 8,5 milliárd forint beruházás hajt végre Ózdon, 800 új munkahelyet hoz létre a városban és környékén, a családoknak kiszámítható jövőt ad, ehhez a kormány 3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást biztosít. A magyar vállalkozás Ózdon a területről kivonuló külföldi vállalat helyét veszi át kormányzati támogatással, a svájci tulajdonú ABB februárban jelentette be, hogy megszünteti ózdi gazdasági tevékenységét, bezárja az ottani gyárát, és elbocsátja több mint 900 munkavállalóját. A Wellis megvette az ABB otthagyott ózdi telepét, a 29 ezer négyzetméternyi gyárterületre új gépeket visz, emellett 20 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít, a beruházással a medencegyártásban a világ egyik legnagyobb kapacitását hozza létre.

Czafik Zsolt, a Wellis Magyarország Zrt. vezérigazgatója az októberi sajtótájékoztatón elmondta, vállalatuk 2003-ban alakult, 2010 óta gyártanak masszázsmedencét, 2020-ra Európa vezető masszázsmedence gyártójává váltak. 

Dabasi telephelyükön 600 munkavállalót foglalkoztatnak. Az európai sikerek mellett tavaly megjelentek az Egyesült Államok piacán is, Miamiban és New Yorkban raktárbázist nyitottak, a keleti parton 50 kereskedés értékesíti a Wellis masszázsmedencéit.

 

Riz Gábor (Fidesz), az ózdi térség országgyűlési képviselője elmondta, a Wellis beruházása a térségben élő családok számára biztosít munkát, a város azon dolgozik, hogy segítsék további cégek letelepedését a városban.
forrás:origo.hu, facebook.hu

ÚJ IPARI PARK ÉPÜL , EZÁLTAL 550 ÚJ MUNKAHELY LÉTESÜL AZ ORSZÁG LEGHÁTRÁNYOSABB TÉRSÉGÉBEN

ÚJ IPARI PARK ÉPÜL , EZÁLTAL 550 ÚJ MUNKAHELY LÉTESÜL AZ ORSZÁG LEGHÁTRÁNYOSABB TÉRSÉGÉBEN

A kormány 650 millió forinttal támogatja egy ipari park létrehozását Ózdon

A kormány 650 millió forintos támogatást nyújt Ózd városának egy ipari park létrehozására – jelentette be Riz Gábor, a város fideszes országgyűlési képviselője Ózdon sajtótájékoztatón, a kormány szerdai döntését ismertetve.

Tájékoztatása szerint a kormány jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztérium által előkészített 1,3 milliárd forint összértékű ózdi barnamezős rehabilitációs ipari terület megvalósítását. A 650 millió forintos állami támogatásnak és az ÓAM-Ózdi Acélművek Kft. 650 millió forintos beruházási forrásának köszönhetően lehetővé válik, hogy az Ózdi Acélművek Kft. telkén lévő, jelenleg kihasználatlan ipari terület a jövőben három olyan cégnek is otthona legyen, amelyek tevékenységei jól illeszkednek a város kohászati múltjához – tette hozzá.

Riz Gábor kiemelte: EZZEL ÖSSZESEN 550 ÚJ MUNKAHELY TEREMTÉSÉRE NYÍLIK LEHETŐSÉG A VÁROSBAN 2022-IG. 
Emlékeztetett: erre a támogatásra hatalmas szüksége van a térségnek, mivel közel 1900 munkahely szűnik meg helyben két gyár bezárásával. Az állam potenciális támogatásával megvalósuló új beruházásokkal azonban reális esély van arra, hogy közel valamennyi munkavállaló új munkahelyet találjon 2022-ig – mutatott rá. 

AZ ÚJ IPARI PARKBA TELEPÜLNI SZÁNDÉKOZÓ HÁROM TÁRSASÁG MINDEGYIKE FOGLALKOZIK FÉMMEGMUNKÁLÁSSAL, az egyikük pedig kifejezetten az ózdi betonacélra mint alapanyagra épít. A Nyír-Aqua Team Kft. betonüzemet és vasszerkezeti műhelyt, a Therma-Top Kft. speciális – a Covid-19 vírus okozta járvány idején is alkalmazható – konténerek gyártását tervezi megvalósítani Ózdon, míg a Kf Service Solutions Kft. duplacsuklós szerkezetű midibuszok fejlesztését és gyártását tervezi – hangzott el a sajtótájékoztató
Forrás:  MTI, origo.hu
.