GYORSFORGALMI ÚTSZAKASZT HELYEZTEK FORGALOMBA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

GYORSFORGALMI ÚTSZAKASZT HELYEZTEK FORGALOMBA A NYUGAT-DUNÁNTÚLON

A NIF Zrt. beruházásában 2018 tavaszán kezdődtek meg az M8-as autóút 2×1 sávos 28,9 km-es szakaszának munkálatai. Június 3-án átadták az osztrák határhoz közelebbi szakaszt. Az eseményen részt vett V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője, Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere, Pékó Tamás, Rönök polgármestere és Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója.

A Vasszentmihálytól Rábafüzesig tartó 9,45 kilométeres szakasz elkészült, így a Vasszentmihályi és Szentgotthárdi csomópontok közötti 6,6 km-es szakaszt a megnyitották a közlekedők számára, ezáltal Rönök és Szentgotthárd-Jakabháza már mentesül az átmenő forgalom alól.

Az autóút folytatásaként Ausztriában jelenleg még épül az S7-es gyorsforgalmi út közel harminc kilométeres szakasza, így az utolsó 1,5 km-es magyarországi szakaszt – a Szentgotthárdi csomópont és az országhatár között – csak az osztrák rész elkészültét követően, legkorábban 2024-ben helyezik forgalomba.

A Vasszentmihálytól Rábafüzesig tartó 9,45 kilométeres szakasz elkészült, így a Vasszentmihályi és Szentgotthárdi csomópontok közötti 6,6 km-es szakaszt a megnyitották a közlekedők számára, ezáltal Rönök és Szentgotthárd-Jakabháza már mentesül az átmenő forgalom alól.

Az autóút folytatásaként Ausztriában jelenleg még épül az S7-es gyorsforgalmi út közel harminc kilométeres szakasza, így az utolsó 1,5 km-es magyarországi szakaszt – a Szentgotthárdi csomópont és az országhatár között – csak az osztrák rész elkészültét követően, legkorábban 2024-ben helyezik forgalomba.

A 9,45 km-ből ezen felül hiányzó 1,5 km-t pedig majd a Körmend és Vasszentmihály között szakasz 2021. őszi forgalomba helyezésével együtt nyitják meg. Ezen a 19,4 km-es szakaszon jelenleg burkolatépítési, vízépítési és forgalomtechnikai munkák zajlanak.

Az autóút átadást követő elnevezése – útszáma – M80 autóút Körmend-Szentgotthárd-Rábafüzes lesz.

A teljes szakaszon, Körmend és Rábafüzes között négy különszintű csomópont (Körmend nyugat, Csákánydoroszló, Vasszentmihály, Szentgotthárd), egy szintbeni csomópont (86. sz. főút, kezdő csomópont), egy pár egyszerű pihenő (Gasztony) és egy pár komplex pihenő (Szentgotthárd) létesül. A teljes szakaszon 24 felüljáró, 13 aluljáró, 8,6 km útkorrekció, 5,1 km szervizút, 700 m kerékpárút (Körmend Nyugati csomópontnál) és 1,2 km zajárnyékoló fal (Körmend-Horvátnádalja térségében) épül.

A még épülő szakaszon található Magyarország egyik leghosszabb völgyhídja, az 575 méteres vasszentmihályi völgyhíd. A 11 támaszú völgyhíd 22 méteres pillérei ívelik át a Vörös-patak völgyét, illetve a Nemesmedves-Vasszentmihály közötti utat. Emellett a Csencsi-patak felett is épült egy kilencnyílású, 300 méter hosszú, három sávos híd.

A beruházás során összesen 10,2 hektár csereerdőt telepítenek 336 175 db fát és cserjét ültetnek. A kivitelezőnek több mint 2 millió m3 töltésanyagot kellett beépítenie.

V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos, a térség országgyűlési képviselője elmondta: „A mai nap nagy fordulópont Rönök és Szentgotthárd-Jakabháza, valamint a teljes térség életében, hiszen az M80-as főút kiépítése nagyban megkönnyíti mind a főváros, mind pedig az olyan nagyvárosok megközelítését, mint Győr. A projekt sokszereplős, tervezési fázisában sikerült kompromisszumokat találni s teljes mértékben kielégíteni az igényeket a műszaki tartalmat és a különféle települési elvárásokat illetően. Reméljük, hogy az elkészült gyorsforgalmi út nagyban szolgálja majd mind a gazdasági szereplők, mind pedig a civil lakosság biztonságos és gyors közlekedését.”

Huszár Gábor, Szentgotthárd polgármestere kiemelte: „Szentgotthárd a néhány évvel ezelőtt megvalósult vasútvillamosítással és ezzel a mostani gyorsforgalmi útszakasz átadásával olyan központi logisztikai szerepet tölthet be, amely jelentősen hozzájárulhat az ipari parkban lévő vállalatok üzleti pozíciójának erősítéséhez. Ha volt is olyan üzleti tárgyalás, ahol a leendő partner kifogásolta a viszonylag rossz közúti közlekedést, ez az akadály most elhárul.”

Pékó Tamás, Rönök polgármestere hozzátette: „A mai nappal több évtizedes álmunk valósul meg. Az M80-as autóúttal Szentgotthárd és térségének fejlődése egy szinttel feljebb lép. Újabb gazdasági vállalkozások, nemzetközi beruházók jelenhetnek meg a térségben, akiknek egyik elsődleges szempontja a kiválasztáskor az utak állapota és a térség megközelíthetősége. Az itt élők és az ide látogatók nagyobb biztonságban, időt megtakarítva érhetik el a környező településeket. Községünk és térségünk turizmusát a jövőben, nagyban segíti a most átadásra kerülő közút, amely egyben a környező falvak átmenő forgalmát is minimálisra csökkenti. Végre fellélegezhetünk és a 8-as főút forgalmából fakadó több évtizedes terhelés lassan megszűnik. Élhetőbb lesz lakóhelyünk, tovább gyarapodik községünk, életminőségünk, komfortérzetünk javul.”

Forrás: https://nif.hu/2021/06/gyorsforgalmi-utszakaszt-helyeztek-forgalomba-a-nyugat-dunantulon/

Átadták a Vámospércs és Nyírábrány között megépült 3,7 kilométeres kerékpárutat

Átadták a Vámospércs és Nyírábrány között megépült 3,7 kilométeres kerékpárutat

A kivitelezés nettó 524 millió forintból valósult meg a Zemplénkő Kft. kivitelezésével.
A 48. sz. főút felújításával párhuzamosan, a meglévő szentannapusztai útcsatlakozásig tartó kerékpárúthoz kapcsolódva 3,7 kilométeres kerékpárutat alakítottak ki Vámospércs és Nyírábrány között – derült ki a helyszínen megrendezett sajtótájékoztatón.
A kerékpárút a 48. sz. főút szentannapusztai útcsatlakozása és a nyírábrányi benzinkút között megközelítőleg 3,3 km hosszban megépült és forgalomba is helyezték, így ezen a szakaszon már korszerű kerékpárúton biztonságosan lehet közlekedni.

A 48. sz. főút Nyírábrány Határ utca után lévő 29+570 km szelvénye és az országhatár közötti mintegy 400 m-es kerékpárút-szakasz is elkészült, ezzel megteremtve a modern kerékpáros átkelés lehetőségét az érmihályfalvi erdélyi határnál. Ezt a szakaszt viszont csak akkor helyezik forgalomba, amikor a két elkészült kerékpárút-szakasz között, a főút felújítási munkáihoz kapcsolódva, – a folytonosság fenntartása érdekében – azzal párhuzamosan megépül a kerékpározásra alkalmas szervizút.

A 48-as főúton több mint 11 tonnás burkolat-megerősítést végeznek a szakemberek

A 48. sz. főút Debrecen és Nyírábrány közötti szakaszán 26,5 km hosszon a meglévő 2×1 sávos útszakaszon 11,5 tonnás burkolat-megerősítést és szélesítést végeznek, az érintett közművek kiváltásával, védelembe helyezésével.

A beruházás során nem csak a burkolatot újítják fel, hanem korszerűsítik a baleseti gócpontoknál a szintbeli csomópontokat és párhuzamos szervizutat építenek, ezáltal jelentősen csökkentve a főút és a mellékutak csatlakozásainak számát, melynek eredményként biztonságosabban és komfortosabban lehet majd közlekedni a főúton.

Tasó László, a térség országgyűlési képviselője elmondta: „Nagyon örülök neki, hogy hivatalosan is átadhatjuk a Debrecentől Nyírábrány felé tartó és majd Érmihályfalváig érő kerékpárutat. Azt, hogy erre a kerékpárútra szükség van az is mutatja, hogy a kerékpárosok már használják ezt az elkészült szakaszt.”

Pántya József, a NIF Zrt. útfejlesztési igazgatója hozzátette: „A kerékpárút utolsó 400 méteres része megteremti a modern kerékpáros átkelés lehetőségét az érmihályfalvi erdélyi határnál. Ehhez kacsolódóan a határátkelő területén megépült kerékpárúton, a kerékpárút teljes szélességében, az ellenőrzés vonalában egy acél, biztonsági zárral ellátott kaput, két térfigyelő kamerát és egy jelzőberendezést helyeztek el. Az országhatártól megközelítőleg 200 m-re pedig kerékpáros pihenő helyet alakítottak ki.”

A Vámospércs-Nyírábrány (országhatár) közötti kerékpárút építése az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásából, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában hazai forrásból valósult meg.
Forrás:magyarepitok.hu

Négysávossá bővítik a Nyíregyháza és Debrecen közötti főutat

Négysávossá bővítik a Nyíregyháza és Debrecen közötti főutat

Tovább javulnak Bocskaikert, Hajdúhadház és Téglás városaink lehetőségei. A 4-es számú főút 2×2 sávosra fejlesztésének nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánításával, felgyorsul a beruházás előkészítése és megvalósítása,olvasható Tasó László országgyűlési képviselő facebook oldalán.

A kormány több közlekedési projektet is nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított, a részletek az április 29-ei Magyar Közlönyben jelentek meg – ezen beruházások esetében is le kell folytatni minden ­hatósági eljárást, de erre a szokásosnál rövidebb határidőt kapnak a hatóságok. Mindez megyénket is érinti, a rendelet értelmében rövidebb idő alatt újulhatnak meg utak s épülhetnek kerékpárutak.

Körforgalmak is épülnek. Szerepel a listában a 4. sz. főút Debrecen és Nyíregyháza közötti szakaszának négynyomúsítása, Szamossályinál új híd építése s a Debrecen–Nyíregyháza, illetve a Nyíregyháza–Záhony vasútvonal fejlesztése is. A Debrecen–Mátészalka közötti másodrendű főúton két körforgalom épül, a 471. sz. főút Nyírmihálydi és Nyírbátor közötti szakaszát fejlesztik, megépítik a 471-es főút Nyírbátort elkerülő szakaszát, felújítják a Nyírbátor és Mátészalka közötti szakaszt, ahogy a 493. sz. főút Baktalórántháza és Nyírbátor közötti részét is – ez utóbbiaknál a kerékpárút-fejlesztés is a projekt része. Megújul egy vasúti híd a Polgár–Nyíregyháza közötti másodrendű főút felett, de belterületi, illetve települések közötti kerékpárutak fejlesztése is szerepel a kiemelt jelentőségűvé nyilvánított projektek között.
forrás: facebook, szon.hu

Áramszedővel vonatozhatunk a Balaton körüli pályákon

Áramszedővel vonatozhatunk a Balaton körüli pályákon

A nyáron már FLIRT motorvonatok viszik a nyaralókat Balatonfüredre, ám az északi parti vasút korszerűsítése folytatódik Tapolcáig és Keszthelyig. Ha elkészülnek a fejlesztésekkel a kivitelezők, villanyvonattal körüljárhatóvá lesz a magyar tenger.

Közzétette az uniós értesítőben a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely, és ehhez kapcsolódva a Tapolca–Ukk vasútvonal fejlesztésére kiírt tervezői közbeszerzés eredményét a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A kivitelezők feladata a szűk keresztmetszet kiváltásának, a villamosításnak, az állomásépületek átépítésének, valamint a központi forgalomirányítás kialakításának előkészítése. A jelen fejlesztés a Szabadbattyán és Keszthely közötti villamosítás második üteme. Az első ütemet a Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeren az idei nyári szezonra befejezik.

A tervezett vonal hossza 105 kilométer, amely a Balatonfüred–Tapolca–Keszthely és az Ukk–Tapolca szakaszokból tevődik össze. Az előbbi a Balaton partjával párhuzamosan halad, azonban az Ukk felé tartó vonal észak felé haladva Bobánál eléri a Budapest–Szombathely–Sopron vasútvonalat. A fejlesztés része 25 megálló, állomás tervezése, az állomások vágányhálózatának az átalakítása és a biztosítóberendezések átalakításának megtervezése.
Az érintett vonalszakasz felújítása nemcsak az érintett településen lakóinak jelent majd javulást a vasúti szolgáltatásban, de az egész Dunántúl vasúti hálózatának a működtetése szempontjából fontos. Mint a fejlesztés előkészítésében részt vevő szakértő elmondta,

ha elkészülnek az érintett szakaszok, akkor – egyetlen rövid rész kivételével – villanyvonattal körbejárható lesz a Balaton. De még ennél is érdekesebb, hogy ez a körvasút úgy működhet, mint amilyennek a budapesti körvasutat tervezi a kormány: egyfajta óriási vasúti gyűrűként, amely a négy égtáj felől összegyűjti és elosztja a járatokat.

Ez lehetővé teszi, hogy például a Dunántúl északnyugati feléből, Sopronból, Szombathelyről érkező vonatok Füredre, vagy Keszthely érintésével akár Pécs, akár Gyékényes határátkelő felé haladjanak tovább.

A Balaton északi partján jelenleg a Szabadbattyán–Balatonfüred vonalszakaszon dolgoznak a kivitelezők, a munka a nyári szezon kezdetéig befejeződik. A fejlesztés sokat javít majd a nyaralók komfortérzetén, nem egyszerű feladat ugyanis a nyári balatoni szezon közlekedési igényeinek a kiszolgálása.
A Szabadbattyán–Balatonfüred közötti hatvan kilométer hosszú szakasz villamosítása és részleges felújítása nettó 23 milliárd forintba kerül. A pályarekonstrukciós munkálatoknak köszönhetően az eddigi sebességkorlátozások megszűnnek. A villanyvonatok nemcsak gyorsabb, kényelmesebb, de környezetvédelmi szempontból is fenntarthatóbb alternatívát kínálnak majd a Balaton északi partján utazóknak.

Forrás: magyarnemzet.hu

Több mint ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg idén

Több mint ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg idén

Több mint ezer kilométernyi útszakasz újulhat meg idén köztük a leghosszabb egybefüggő szakaszon a Nyírtura-Nyíradony összekötő út újul meg mintegy 9,5 kilométeren. – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium

A közlemény szerint a közlekedési hálózatok megfelelő műszaki állapota fontos a magyar emberek, a vállalkozások és az egész gazdaság számára. Az időjárás jobbra fordultával visszatérnek a közutakra a kivitelezők munkagépei. A tavasszal tömegesen meginduló útfelújítások az év végéig összesen több mint ezer kilométeren tehetik kényelmesebbé és biztonságosabbá az autózást, a buszozást.
Mosóczi László, az ITM közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, elmondta: “2021-ben összesen több mint ezer kilométernyi útszakaszon kezdődhetnek meg a felújítási munkák. Ha a további előkészületekkel a tervezett tempóban haladunk, az idei beruházások összértéke akár meg is haladhatja a 300 milliárd forintot.

Az országos közútkezelő a téli üzemeltetési időszak végével, március 15-étől egészen őszig ütemezetten adja át a munkaterületeket a kivitelezőknek. A napokban 87 útszakaszon, összesen 235 kilométeren indulnak meg vagy folytatódnak a teljes körű felújítások. A tavasszal megkezdődő korszerűsítések összértéke meghaladja a 37 milliárd forintot.”
    A tájékoztatás szerint a márciusban induló felújítások közül a leghosszabb egybefüggő szakaszon a Nyírtura-Nyíradony összekötő út újul meg mintegy 9,5 kilométeren. Közel 2,5 milliárd forintos árával a legnagyobb értékű beruházás a Nyúl-Ménfőcsanak mellékút komplex fejlesztése, amely teljes csapadékvíz rendezést is tartalmaz. A domboldalról rendszeresen lezúduló vizeket egy zárt csatornán keresztül vezetik be egy élő vízfolyásba. Az 1-es főút budaörsi szakaszán hét buszöblöt újítanak fel, a megállók a jelenlegi térköves helyett jóval nagyobb teherbírású bazaltburkolatot kapnak.

Szilvai József Attila, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a közleményben kiemelte: “a tavalyhoz képest közel megkétszereződő mennyiségű teljes körű felújítás számos térség úthálózatán érezhető javulást hoz. A legtöbb beavatkozási igény a mellékúthálózaton jelentkezik, ennek megfelelően a projektek döntő része idén is alsóbbrendű szakaszok állapotát rendezi tartósan. De nem feledkezünk meg a többi utunkról sem, hiszen 2021-ben összesen 143 ezer tonna aszfaltot használhatunk fel a lokális és nagyfelületű javításokhoz.

 

Budapest, 2021. március 16., kedd (MTI)

Fantasztikus látványterveken a Déli Körvasút új megállói

Fantasztikus látványterveken a Déli Körvasút új megállói

A Déli Körvasút fejlesztése az első olyan vasúti beruházás, amely Budapesten belül új megállókkal és sűrűbben járó vonatokkal az ingázók és a városban közlekedők érdekeit is nagymértékben szolgálja. A Déli Körvasút bővítésével három új megálló is épül, így teljesen új, eddig hiányzó közlekedési kapcsolatok jönnek létre az elővárosok, valamint budapesti városrészek között. A Déli Körvasút egyik új pesti megállója a Népliget lesz, a másik a Közvágóhíd, a budai oldalon pedig az Infoparknál készül a Nádorkert megálló.

A Ferencváros és Kelenföld vasútállomások közötti vasúti vonalszakasz fejlesztése a Budapest Fejlesztési Központ szakmai irányításával, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában valósul meg. 
A PROJEKT KERETÉBEN LÉTESÜLŐ ÚJ MEGÁLLÓHELYEK SEGÍTSÉGÉVEL A KORÁBBAN KÖTÖTTPÁLYÁS KÖZLEKEDÉSSEL FEL NEM TÁRT TERÜLETEK KÖZLEKEDÉSI HELYZETE EGY CSAPÁSRA VILÁGSZÍNVONALÚVÁ EMELHETŐ.
Mindezek mellett a vasúti teherforgalom áteresztőképessége is javul, és oldódik a jelenleg szűk keresztmetszetet jelentő Duna-keresztezés, hozzájárulva Magyarország versenyképességének növekedéséhez is.

A vonalon éppen ezért új megállóhely létesül Nádorkertnél, ahol a meglévő lakóterület mellett kapcsolat jön létre a Kopaszi-gát irányába, és elérhetővé válik a szintén fejlesztés alatt álló budai fonódó villamos Műegyetem rakparti ága. A  megállóhely közvetlenül a meglévő Nádorkerti vasúti híd környezetében létesül.

Ennél is fontosabb a másik új Közvágóhíd (Danubius) megállóhely, ahol a Soroksári úti buszok, a meglévő HÉV-ek és villamosok mellett kiváló átszállási kapcsolat alakul ki a már tervezés alatt álló H6-os és H7-es HÉV (M5 metró) irányába. Ezzel egyidejűleg új vasúti viszonylatok indulhatnak, például a szintén fejlesztés alatt álló KÖKI és Székesfehérvár-Dél-Buda között. A megfelelő kapacitású vasúti vonalszakasz kiépítésével a kritikus szakaszokon a sebességkorlátozások megszüntetésével a menetidők csökkenthetők, valamint a jelenlegi 30 perces követési idők 10 percesre mérsékelhetők.

Emellett a fejlesztések során a Bartók Béla út felett a meglévő két vágány négyre bővül, szélesebb sávot elfoglalva a Bartók Béla úti csomópontból. A négy vágányt két különálló, egymással párhuzamos, egyenes tengelyű hídszerkezeten vezetik át, amelyek támaszköze 93 méter. A jelenlegi híd támaszköze több mint 67 méter. A tervezett új híd, noha szélesebb sávot foglal el a Bartók-csomópontból, ugyanakkor lehetőséget biztosít egy élhetőbb városi tér kialakítására.

Forrás: Origo.hu, magyarepitok.hu

Megtette első próbaútját Hódmezővásárhelyen a vasútvillamos

Megtette első 7 kilométeres próbaútját Hódmezővásárhelyen a vasútvillamos.

tram és train, vagyis villamos és vasút házasságából született hibrid prototípusa december 30-án indult el spanyolországi gyárából, majd Franciaországon, Németországon és Ausztrián keresztül érkezett meg Magyarországra. A szerelvény érkezésekor Dr. Lázár János, a Hódmezővásárhely–Szeged tram-train mintaprojektért felelős kormánybiztos elmondta: „Magyarország legmodernebb kötöttpályás tömegközlekedési rendszerét építjük ki Szeged és Hódmezővásárhely között, amely néhány éven belül egy agglomerációba egyesítve, lényegében ikervárossá teszi a két települést, ennek minden gazdasági, munkaerő- és ingatlanpiaci előnyével együtt.

Dr. Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója kiemelte: „Nagy hangsúlyt fektetünk a megyeszékhelyek elővárosi közösségi közlekedésének fejlesztésére, amely minden nagyvárosnak elemi érdeke. A gépjárművel utazók számára színvonalas és megbízható alternatívát kell kialakítani kedvező eljutási időkkel és sűrű közlekedéssel, hogy csökkenjen a közúti forgalom, mérséklődjenek a torlódások és javuljon a levegő minősége. A tram-train beruházás mintául szolgál a jövőbeli agglomerációs fejlesztésekhez. A MÁV-START és a Stadler Rail Valencia 2017 májusában írta alá a tram-train szerződést nyolc plusz opcionálisan négy darab jármű beszerzéséről. Ezek lesznek Magyarország első vasút-villamosai, amelyek Szegedet és Hódmezővásárhelyt kötik össze. A Stadler  tájékoztatása szerint februárban megérkezik a második tram-train jármű is. Az első három jármű várhatóan 2021 szeptember végén állhat forgalomba.”

A 37 méter hosszú, hetvenegy tonnás, dízel-villamos hibrid tram-train 216 férőhelyes, melyből 4 mozgássérült hely. Szeged és Hódmezővásárhely villamosvonalán a KRESZ előírásai alapján 50 km/órás maximális sebességgel haladhatnak, a két város közötti nyíltvonalon dízel meghajtással, 100 km/órás megengedett sebességgel szállíthatják majd az utasokat. A komfortos, nagy részben alacsonypadlós és akadálymentes CityLink járművek a kor követelményeinek megfelelően korszerű utastájékoztató rendszerrel, légkondicionált, világos, tágas utastérrel, valamint korszerű fedélzeti biztonsági kamerarendszerrel rendelkeznek majd. A két multifunkciós térben kerekesszékkel közlekedő utasok, kerékpárok vagy babakocsik szállítása is biztosított. A tram-train Szegeden az 1-es villamos vonalán közlekedik Szeged pályaudvartól Szeged-Rókus vasútállomásig, majd a 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonalon halad tovább Hódmezővásárhelyre. Hódmezővásárhelyi Népkert állomásnál letér a nagyvasúti vonalról, és villamosüzemre váltva a városon keresztül közlekedik Hódmezővásárhely nagyállomásig.

Forrás: mavcsoport.hu,delmagyar.hu, facebook

Gőzerővel építik az új Tisza-hidat Tiszaugon

Gőzerővel építik az új Tisza-hidat Tiszaugon

Az új tiszaugi híd kivitelezése 2019 januárjában kezdődött, és ütemtervnek megfelelően halad, a műszaki átadás-átvételt várhatóan 2021. augusztus végén fejezik majd be.

Tavaly novemberben ért el a beruházás addig, hogy az M44-es gyorsforgalmi út új, tiszaugi hídjának hídrészei összeértek a folyó felett. A kivitelezés azóta is gőzerővel folyik. Az M44-es út Lakitelek és Tiszakürt közötti 10 kilométeres szakaszának építése a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) beruházásában és a Duna Aszfalt Zrt. generálkivitelezésével jön létre.

Az útszakaszon kialakítás alatt álló új Tisza-híd a Duna Aszfalt Zrt. fővállalkozásában, az A-Híd Zrt. alvállalkozásában és a Pannon 2010 Zrt. generál tervezésének részeként az Uvaterv Zrt. tervei alapján valósul meg.

Európában is egyedülálló kialakítású műtárgy

Az új tiszaugi Tisza-híd olyan egyedülálló szerkezet lesz, amelyből Európában egyetlen sincsen, és a világon is csak néhány hasonló épült. A híd teljes hossza 556 méter, melyből a 307 méter hosszú mederhíd szakasz biztosítja a folyó feletti közlekedést.

A pilonok deformált ellipszis alakúak, ami nagyon egyedivé teszi a látványt. A szerkezetet ekhós szekérhez hasonlítják.

A ferdekábeleken függesztett hídpálya pedig legyező formájú szabad kábel elrendezéssel lesz a pilonokhoz rögzítve. A híd pilonok végső magassága 41,6 méter lesz – összegezte a magyarepitok.hu.

Forrás:NIF, Magyarépitok.hu, baon.hu

Megkezdődött a M6-os autópálya befejező szakaszának építése

Megkezdődött a M6-os autópálya Bóly és Ivándárda, mintegy húsz kilométeres befejező szakaszának építése

Megkezdődött a M6-os autópálya Bóly és Ivándárda, azaz az országhatár közötti, mintegy húsz kilométeres befejező szakaszának építése – jelentette be az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a nyomvonalon folyó munkálatok közelében

Schanda Tamás ismertetése szerint az M0-ás körgyűrűnél induló és jelenleg Bóly térségéig vezető M6-os autópálya Ivándárdáig, a magyar-horvát határig húzódó, húsz kilométeres, befejező szakaszának építése a közelmúltban vette kezdetét a földmunkák megindulásával. A Strabag és a Duna Aszfalt konzorciuma az Unitef-83 és a Főmterv tervei alapján közel 88,7 milliárd forintból építi meg a gyorsforgalmi szakaszt – közölte az államtitkár.

A szakasszal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az M6-os autópálya befejezése hozzájárul ahhoz, hogy az Adriai- és a Balti-tenger közötti közúti kapcsolat is teljessé váljon a jövőben, ilyen szempontból a beruházás kulcsfontosságú európai tekintetben is.
    Mint mondta, amellett, hogy a fejlesztéssel új lendületet kaphat a térség gazdasága, idegenforgalma és a korábbiaknál gyorsabban, biztonságosabban közlekedhetnek a helyiek, a horvát tengerpartra is hamarabb juthatnak el a magyar családok a beruházásnak köszönhetően.
    Közölte: jól mutatja az út megépítésének összetettségét, hogy a következő időszakban megépülő kétszer kétsávos gyorsforgalmi útszakasz részét képezi egy felüljáró, hét aluljáró, hat hídszakasz, egy vasúti és három közúti külön szintű kereszteződés és egy komplex pihenőhely megépítése is.

Hargitai János (KDNP), a térség országgyűlési képviselője úgy vélekedett, a beruházás megvalósulásával a régió elzártsága megszűnik, a térség a nemzetközi úthálózat részévé válik, hiszen Horvátország is vállalta, hogy a következő években megépíti az Eszék és az országhatár közötti gyorsforgalmi utat.

Nyul Zoltán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási vezérigazgató-helyettese az M6-os sztráda befejező szakaszának műszaki tartalma kapcsán elmondta: a szakaszon három csomópont épül, így az M6-M60 utak találkozásánál, Bóly keleti részén épül külön szintű kereszteződés és egy lehajtó Villányhoz biztosít kapcsolatot. Utóbbiról közölte: 2022-2023 körül egy, a gyorsforgalmi szakasz és a villányi elkerülő között futó, kilenc kilométeres, kétszer egy sávos út megépítésének tervei is rendelkezésre állnak majd, így a sztráda meghosszabbítása a népszerű borvidék elérését is megkönnyíti majd.

FORRÁS:MTI

Kétszer két sávos lehet 2025-re a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló között.

Kétszer két sávos lehet 2025-re a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló között.

A Napló számolt be arról a hírről, hogy kétszer két sávos lehet 2025-re a 4-es főút Debrecen és Hajdúszoboszló között.
A munkálatok előkészítéséről Bodó Sándor államtitkár, a térség országgyűlési képviselője nyilatkozott az újságnak.
Mint azt elmondta, a 2020. december 22-én megjelent kormányhatározat szerint a 4-es főút Hajdúszoboszló Kelet és Debrecen István úti csomópont közötti 11,2 kilométeres szakasza négysávosításának előkészítését el kell kezdeni.

Az ehhez szükséges támogatási szerződést december 30-án aláírták, és innentől kezdve a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. elkezdte az útkorszerűsítés előkészítő feladatait.
Az engedélyezési tervek már korábban elkészültek, az építési engedély is rendelkezésre áll, az előkészítés jelenlegi fázisában a kiviteli tervek elkészítése történik.

A tervekben a főút említett szakaszának kétszer kétsávossá bővítése, továbbá három darab külön szintű csomópont megépítése szerepel.
Az előkészítés költsége 950 millió forint körüli összeg, a területszerzés forrásigénye hozzávetőlegesen 1,8 milliárd forint, a kivitelezés becsült költsége közel 35 milliárd forintot fog kitenni.

A tervező kiválasztására közbeszerzést írnak ki május-júniusban, a harmadik negyedévben lehet szerződést kötni a közbeszerzés lebonyolítójával. A kiviteli tervek 2022-re készülnek el, a területszerzés ezzel egy időben, 2022-ben és 2023-ban megtörténik. Ebben sok minden függ attól, hogy miként lehet megegyezni a földtulajdonosokkal. A kivitelezés a forrás rendelkezésre állása esetén 2023-ban kezdődhet, és két év alatt kell megépíteni az utat, tehát 2025-ig tarthatnak a munkálatok.

Forrás, fotó:haon.hu, MTI