Dienes Zoltán – Oldal 2 – Falvakvarosok.hu

OSZTA JÓZSEF BRASSÓ, 1861 – 1949, BUDAPEST

KOSZTA JÓZSEF BRASSÓ, 1861 – 1949, BUDAPEST

Művészképzésben először a bécsi akadémián vett részt 1882-ben, majd a pesti Mintarajziskolában töltött évek müncheni tanulmányokkal folytatódtak és Benczúr Gyula mesteriskolájának elvégzésével fejeződtek be. 1902-ben Nagybányára ment, de a művészteleptől távolabb eső Felsőbányán dolgozott. Festett Szolnokon is, bejárta az Alföldet, végül Szentes mellett telepedett le. Tanyáján meglátogatta Nagy István, s baráti viszonyban volt Tornyaival, Rudnayval is. A KUT és a Szinyei Merse Pál Társaság tagja volt. Emlékét a róla elnevezett múzeum őrzi Szentesen.

KOHÁN GYÖRGY

KOHÁN GYÖRGY GYULAVÁRI, 1910 – 1966, GYULA

1929-től 1930-ig Glatz Oszkár növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán, majd Párizsban képezte magát. 1935-ben Milánóban járt tanulmányúton, majd Hódmezővásárhelyen telepedett le. A harmincas években rendszeresen kiállított a Nemzeti Szalonban és a Tamás Galériában. Irodalom: SUPKA Magdolna: Kohán György, Önkormányzat, Gyula, 2001

HOLLÓ LÁSZLÓ

HOLLÓ LÁSZLÓ KISKUNFÉLEGYHÁZA, 1887 – 1976, DEBRECEN

Festő, grafikus. 1904-1909 között a budapesti Mintarajziskolában
részesült művészeti képzésben Szinyei Merse Pál, Székely Bertalan, Révész Imre és Edvi Illés Aladár mesterek vezetése alatt. Ezt követően 1909-11-ben Münchenben, Hollósy Simonnál tanult. 1911-1913-ban párizsi, itáliai és spanyolországi tanulmányúton képezte magát tovább. 1914-től Debrecenben élt és alkotott, 1928 után Tiszadadán és Tokajban töltötte nyarait. Számos díjjal tüntették ki: Szinyei-díj (1941), Munkácsy-díj (1956, 1960), Munkácsy-plakett (1960), Kossuth-díj (1961), Érdemes Művész (1964), Debrecen város művészeti díja (1968), Kiváló Művész (1971), Aranydiploma (Hatvan, 1974). 1974- ben Kiskunfélegyháza, 1975-ben Debrecen díszpolgárává választották. 1912-ben az Union Internationale des Beaux-Arts et des Lettres, 1924-1927 között a Művészház és az Ady Társaság tagja. 1942-től a Képzőművészek Új Társasága, 1946-1949 között a Művészek Szabadszervezete tagjaként is tevékenykedett. 1924-től bontakozott ki expresszionista stílusa. Életművének legfontosabb darabjai történelmi képei, alföldi vásznai és nagyszámú
önarcképe. Az 50-es évektől egyre több csendéletet és világosabb tónusú tájképet festett. 1910-től vesz részt hazai és külföldi kiállításon. 1956-ban a Fényes Adolf Teremben a Hollósy és tanítványai kiállításon, az Ernst Múzeumban (1954), a Magyar Nemzeti Galériában (1972) és 1954-től a Műcsarnokban szerepelt, valamint többször nyílt önálló tárlata Kiskunfélegyházán, Debrecenben. 1948-ban részt vett a Magyar képzőművészeti kiállításon Londonban, 1968-ban az Öt magyar alföldi festő című kiállításon Párizsban. 1974-ben életműve legszebb darabjait (körülbelül ötszáz mű) Debrecen városának ajándékozta. Ebből nyílt meg 1978-ban, majd 1986-ban – újrarendezve – önálló debreceni emlékmúzeuma. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, a Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza), a Sárospataki Képtár és a debreceni Déri Múzeum. Monográfiák: Végvári L.: Holló László, Debrecen, 1990; Bényei J.: Holló László életműve, Debrecen, 1993.

ENDRE BÉLA

ENDRE BÉLA SZEGED, 1870 – 1928, MÁRTÉLY

Festő, kerámia tervező. Művészeti tanulmányait Budapesten kezdte, majd Párizsban és Rómában képezte magát. Mestere: Kacziány Ödön. Szülővárosában telepedett le, ahol együtt dolgozott Tornyai Jánossal. 1899-től többször szerepeltek közösen alföldi tárlatokon. Egyéni kiállítása

volt 1912-ben Hódmezővásárhelyen, 1913-ban Makón, 1914-ben Aradon. Terveket készített a hódmezővásárhelyi majolikaüzem részére, melynek egyik alapítója volt. Műveiből emlékkiállítást rendeztek 1950-ben és 1958-ban Hódmezővásárhelyen, 1971-ben a Magyar Nemzeti Galériában. Művei

megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a hódmezővásárhelyi múzeum gyűjteményében.

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BECZKÓ, 1852 – 1919, BÉCS

MEDNYÁNSZKY LÁSZLÓ BECZKÓ, 1852 – 1919, BÉCS

1870-1871-ben még mérnöknek tanult, de hamarosan átjelentkezett a müncheni akadémiára. 1873-ban Párizsban, az École de Beaux Arts-on képezte magát, 1878-ban itáliai körútra indult. 1897-ben önálló kiállítása nyílt Párizsban. A hetvenes években járt először Szolnokon, 1902-ben részt vett a művésztelep alapításában. Állandó utazásainak csomópontja Párizs, Bécs, Budapest volt, és családi birtoka, Beczkó. Vonzotta a szegénység világa és a társadalom perifériájára kerültek társasága; modelljei voltak, támogatást nyújtott nekik, közöttük élt és élt meg mély kapcsolatokat. A világháborúban hadifestőként teljesített szolgálatot. Intellektuális karaktere, melyet a Párizsban megismert teozófiai és buddhista eszmék árnyalnak, jegyzetfüzeteinek, naplóinak sorozatából is kirajzolódik.

GYENES ZSOLT

GYENES ZSOLT (1962 –)

Gyenes Zsolt (1962 –)
“Kvadrát” sorozat 1-4, 26_2_12/
“Kvadrat” series 1-4, 26_2_12, 2012
Elektrográfia, print, alu dibond, 5/1/
Electrography, print, ACP
20 x 20 cm

Gyenes Zsolt médiaművész munkássága az írás, az álló- és
a mozgókép, valamint a hang különböző irányú mozgásaira,
átváltozásaira, kölcsönhatására épül. Gyenes Zsolt ’szinkróniáját’
a nyelvi kifejezés interaktív egyidejűségének márkaneveként
fogadhatjuk el. Ugyanakkor a szűnni nem akaró nyelvátalakító
és nyelvteremtő folyamatok, valamint a nyomukban keletkező
áthatások fogalmi gyűjtőneve is egyben. Gyenes Zsolt a maga
összetettségében értelmezi a korszerű médiumok – különösen
a digitális kép és a hang – összejátszásának problematikáját, és
személyében vitathatatlanul az egyik legkiemelkedőbb kortárs
intermédia-alkotónkat ismerhetjük meg

Szombathy Bálint: Szinkrónia – Gyenes Zsolt kiállítása,
In: Új Művészet/Art Today, 2011

Gyenes Zsolt (1962 –)
“Kvadrát” sorozat 1-4, 26_6_12/
“Kvadrat” series 1-4, 26_6_12, 2012
Elektrográfia, print, alu dibond, 5/1/
Electrography, print, ACP
20 x 20 cm

Gyenes Zsolt (1962 –)
“Kvadrát” sorozat 1-4, 26_2_12/
“Kvadrat” series 1-4, 26_2_12, 2012
Elektrográfia, print, alu dibond, 5/1/
Electrography, print, ACP
20 x 20 cm

Elkészültek a legújabb látványtervek az újjászülető Budavári Palota homlokzatáról és belső tereiről

Elkészültek a legújabb látványtervek az újjászülető Budavári Palota homlokzatáról és belső tereiről

A tabáni és a dunai homlokzat mellett mostantól gyönyörködhetünk a
a lenyűgöző szépségű Bálterem, a Buffet-galéria, a Habsburg-terem és a Trónterem látványában is.
A palotát az eredeti századfordulós terveket követve, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően építjük újjá. A teljes rekonstrukció hosszú, sok éven át tartó folyamat, amelyet a 2021. augusztus 20-án átadott Szent István-terem után, a Szent György tér felől folytatunk. Hamarosan látványos szakaszába lép az északi szárny helyreállítása.
A Budavári Palota történelmi jelentőségű megújulásának részleteiről Gutowski Robert, a palota rekonstrukciójának Ybl- és Pro Architectura díjas vezető építésze számolt be az Országépítő cikkében.
Az interjúban megjegyezte, hogy a palota Rákosi és Kádár alatti átépítése egy közel ezeréves hagyományt tört derékba, sebet ütve a közösségünket összefogó belső erőn, az önbizalmunkon és a fizikai örökségünkben.

Gutowski Robert arról is beszélt, hogy a palotaépület megújítása során elsőként az északi kapuzat épül vissza. Ez volt a fogadószárny, amelyen keresztül egykor lovaskocsival hajtottak be a belső udvarba, majd távoztak a mostani Hunyadi udvar irányába. „Megteremtjük a gépjárművel történő áthajtás lehetőségét, így a jövőben ünnepi események fogadóhelyévé is válik az északi szárny. Az épület első emeletén tovább haladva, a mai raktárcsarnok helyén rekonstruáljuk az egykori nagy tánctermet, amelyből kelet felé kilépve a Buffet-galérián keresztül végre újra feltárulhat a dunai panoráma.”
A helyreállított történeti és szakrális terek mellett, időszaki kiállítások, művészeti galériák, kávézók, ajándék- és könyvesboltok, gyerekvilág, családközpont és oktatási helyiségek várják majd a látogatókat a megújuló Budavári Palotában.
Forrás:https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram/
Fotó:https://www.facebook.com/nemzetihauszmannprogram/

45 FEJLESZTÉS

Varázslatos hagymakupolás lombházakban kapcsolódhatunk ki a Tisza-tónál

A Tisza-tó legújabb csodái a tiszafüredi Kormorán kikötő három, nemrég épült, hagymakupolás, hat méteres lábakon álló, gyönyörű lombházai, amelyek szerves egységben élnek az ártéri erdővel a természetbe komponálva. Egy igazi ékszerdoboz, amely a fák árnyas lombjai között hív pihenésre télen-nyáron egyaránt.

Mindhárom lombház két-két főnek nyújt tökéletes, intimitást adó kényelmet és teljeskörű pihenést. Egyedi elrendezésüknek köszönhetően azonban akár hatfős társaságok is élvezhetik a lombházak nyugalmát.

A lombházakban minden megtalálható, ami a kényelemhez kell, ezen felül bónusz a karnyújtásnyira lévő érintetlen természet, amelyben kikapcsolódhatunk, távol a város zajától.

A természet szépsége, hangjai, illata, határtalan nyugalma olyan erővel járják át és gyógyítják az ember lelkét, amihez csak kevés fogható. Merüljetek el a jakuzziban és élvezzétek a teraszról ezt a mesés élményt!

A csodálatos látvány mellett a programok tárháza szinte kimeríthetetlen, legyen szó akár csónakázásról, horgászatról, vízisportról, vagy egy jó halászléről a kikötői Gyékényes Kisvendéglőben. A hajóval vagy csónakkal érkező vendégek 40 méterre a lombházaktól köthetnek ki, autós parkolás a kikötő területén lehetséges.

ELKÉSZÜLT AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB MÉZESKALÁCSFALUJA GEREZSDLAKON

Advent első vasárnapjára elkészült az ország legnagyobb mézeskalácsfaluja Geresdlakon

Advent első vasárnapjára elkészült az ország legnagyobb mézeskalácsfaluja Geresdlakon. A baranyai településen már 15 éve minden éven kisütik a házakat, a hivatalt és a templomokat, amit különleges életképekkel fűszereznek – adta hírül a Pécs Aktuál.

Az idei édes kiállítás megépítésében egy Ukrajnából menekült, háromgyermekes család is részt vett. Ők az elhagyott házuk mását és a geresdlaki, új otthonukat is megmintázták – egy aprócska házat, két zászlóval a tetején. Az Ukrajnából menekült család tagjai márciusban hagyták el otthonukat, júniusban viszont már Geresdlakon kezdhettek új életet.

A geresdlakiak az elmúlt 15 évben mindig hetekig sütnek és díszítenek az advent előtt. A mézeskalácsok sütését Kettné Schmidt Tímea találta ki. Kezdetben csak a saját házát formázta volna meg, a falu asszonyai viszont csatlakoztak hozzá és így lett egyre nagyobb a mézeskalácsfalu is. A terepasztalon a település szűk utcácskái, a templom és a bolt is úgy helyezkedik el, mint az életben is. A 25 négyzetméteres kiállítótér, ahol az édes falu megelevenedik 88 hektárnak felel meg a valóságban.

De hogy mi lesz a faluból, ha vége a karácsonynak? Valószínű ez a mézeskalács Geresdlak még augusztusban is ünnepi díszben lesz, hiszen az aprólékos műalkotások egész évben megcsodálhatók. Az édes kiállítás előre bejelentkezés után, kis csoportokban tekinthető meg.

Forrás: https://www.travelo.hu/, Pécs Aktuál
Fotó: FACEBOOK/GERESDLAKI VENDÉGHÁZ

45 FEJLESZTÉS

Erzsébet-Katalin Napi Bál Földesen

Erzsébet-Katalin Napi Bál Földesen

Idén már 12-ik alkalommal invitálta a magyar nóta szeretőit egy vidám estére a Földesi Nosztalgia és Hagyományőrző Klub Egyesület november 19-én a Karácsony Sándor közösségi házba. Az Erzsébet – Katalin napi bál mára állandó szereplője településünk programnaptárának, melyre a szépkorúaktól kezdve egészen a fiatalabb korosztályig szép számmal képviseltetik magukat résztvevők. Az eseményen a Nosztalgia Klub vezetője Korbélyné Nonn Rozália köszöntötte a bálozókat, majd településünk polgármestere Jeneiné Dr. Egri Izabella nyitotta meg a rendezvényt.