A Református Kistemplom – Csonkatemplom története:
A Debreceni Református Kistemplom vagy közismertebb nevén, a Csonkatemplom helyén a 18. századig egy fatemplom állt, amely az 1719-es tűzvész áldozatául esett.
Báthory Szabó András cívis polgár adományából és Burainer Boldizsár építőmester tervei alapján egy új 1600 férőhelyes kőtemplom épült 1726-ban, de szerencsétlen módon ez a templom is az 1727-es tűzvészben igen súlyos károkat szenvedett, de négy év alatt kijavították a károkat.
A Debreceni Református Kistemplom építészete
A templom nagyon szépen megmunkált copf stílusú szószéke1790-ben készült, és ekkor épült az északi karzat is, az orgonáját, pedig a múlt század közepén Kiszely István építette. A templom falai között tartották meg 1860-ban azt a bizonyos nagygyűlést, amely a protestáns egyházak önkormányzatát tiltó császári-királyi rendelet ellen tiltakozott. Ekkor és itt először kénytelen volt a császári hatalom meghátrálni a szabadságharc óta, erről a templom falán egy emléktábla is tanúskodik. Az eredetileg barokk stílusban megépített templomot 1876-ban átépítették neoromán stílusban, ez a stílus határozza meg a templom mai külsejét is. Ezen átépítés idején került a templom főbejárata a Piac utcai oldalra, és mivel a környező utcák szintjét feltöltötték, a főbejáraton belépve tizenöt lépcsőn kell lemenni a templomhajóba.