VÉGre VÁR a szendrői vár
Átadták a közel 270 millió forint értékű turisztikai fejlesztést Szendrőben. Olvasható Riz Gábor országgyűlési képviselő facebook profilján.
A „VÉGre VÁR” a helyi történelem egy darabját mutatja be az érdeklődőknek modern, a digitális eszközöket is segítségül hívó módszerekkel.
A Felső Várnál végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően kaputorony épült, a városközpontban az egykori mozi romos épületéből – török kávézónak is helyet adó – látogatóközpontot alakítottak ki, a Strandréten pedig a vár eredeti körvonalainak megfelelő játszóvárat építettek a gyerekek nagy örömére.
A szendrői vár mellett a szögligeti Szádvár is megújult a közelmúltban, a rakacai víztározó „víziparadicsommá” fejlesztésével, valamint a bódvarákói Esztramos hegyre tervezett beruházás megépítésével pedig egy olyan komplex turisztikai csomag állhat össze a jövőben, amely több napra is itt tarthatja a kikapcsolódni vágyó vendégeket.
A fejlesztés három különböző részre tagolható:
-A Felső-vár régészeti feltárásának folytatása, egyedi építészeti megjelenítési mód alkalmazása: a projekt részeként végzett régészeti munka során feltárt falszakasz konzerváló megőrzésével bemutathatóvá válik az egykori parancsnoki épület elhelyezkedése, tömege, a megmaradt falrészletekkel, a kiterjesztést stilizáló fa szerkezet pedig szimbolikusan érzékelteti az építmény méreteit a tervezői megoldás szerint. A lépcső megoldás a belső vár könnyebb megközelíthetőségén túl komplexebb funkciókat is kiszolgálhat majd: lelátóként, nézőtérként a várrom előterében rendezendő események, előadások során.
-A Szend-Erőd elnevezésű, gabionfalból készülő, a vár alaprajzát idéző egyedi felnőtt- és gyermek élménypark kialakítása lehetővé teszi a várjátékok hangulatának megidézését, a török kort idéző ruházatba öltözés lehetősége, bajvívó eszközök kipróbálása, ügyességi akadálypálya teljesítése számos rendezvény alapját adja.
-A városközpontban a romos, volt mozi épület felújítása, új funkcióval történő megtöltése Látogatóközpont létesítésével. A földszinten belépőjegy-árusítás, helyben készített ajándéktárgyak értékesítő pontja és török kávézósarok kialakítása valósulhat meg, az emeleti részen interaktív kiállítótér létrehozása, tárlatvezetéssel. A Látogatóközpont udvarán területrendezés valósul meg a projekt keretében.
Egy vár, ami három volt!
Szendrő területén valószínűleg eredetileg három vár is létezett egy időben. Tomka Gábor régészeti kutatásai alapján a középkori erődítmény minden bizonnyal a település mai központjában, a református templomtól északra állt. Maradványai ma is megfigyelhetőek a házak között. A beazonosított helyű várak közül az Alsóvár épült a legkorábban. Szendrő várát és annak királyi várnagyát Cselenfi Sándor fiát, Jánost 1355-ben említik először az írott források. Feltehetően Zsigmond király uralmának kezdetén más erőségekkel együtt Szendrő is magánbirtokos kézbe került.
A Felsővár (Szedrői vár) építése a 16. század utolsó évtizedében vette kezdetét Christoforo Stella hadmérnök és építész tervei alapján a Várhegyen kijelölt, mintegy 1,2 hektárnyi területen. A várudvar magaslatán helyezkedett el a mintegy 2,2 méter vastag falazattal körbevett belső vár, melynek közepén háromemeletes torony állott. 1639-ben már a központi torony, a vár falai és a bástyák is álltak. Szintén megfigyelhető az ábrázolásokból, hogy ebben az időszakban a torony sátortető-fedéssel rendelkezett.
A belső vár nyugati oldalon nyíló kapuját egy emeletes épület kötötte össze a toronnyal, valamint falövének belső oldalán fából ácsolt ágyúállások szolgálták a védelmet. Az északkeleti bástya keleti tövében nyíló bejárat szolgált a szekerek, lovasság, és a gyalogosok számára. A várat a 17. század első felében Bocskai István, Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni. 1692-ben villám csapott a belsővár közepén álló nyolcszögletű toronyba, ennek következtében az ott tárolt nagy mennyiségű lőpor felrobbant. A parancsnoki épületek olyan súlyosan megsérültek, hogy 1702-ben a bécsi udvari haditanács a helyreállítás helyett lebontásra ítélte a várat, ezt azonban megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc.
A vár még így is sokáig ellen tudott állni a kurucok ostromának, azonban miután 1704-ben felégették a várost és ostromzár alá került az erődítmény, az ágyúkat és egyéb hadifelszereléseket tartalmazó jegyzékkel együtt átadták kurucoknak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707 elején döntött a vár lerombolásáról, a bástyák és falak felrobbantását Lemaire francia hadmérnök irányításával végezték. A bástyákat összekötő falszakaszok túlélték a robbantást, a falmaradványokat valószínűleg a helyi lakosság bontotta el és használta fel építőanyagként. A szendrői Felsővár katonai pályafutása ezzel véget ért. Az utóbbi években történt kutatások során a felszínre került tárgyi emlékek, a részleges helyreállítások és az Európai Uniós fejlesztések által felidézhetjük az egykori monumentális reneszánsz erőd fénykorát.
FORRÁS: https://www.facebook.com/rizgaborfidesz, http://vegrevar.hu/index.php
FOTÓ:https://www.facebook.com/rizgaborfidesz
