A Masterplast új üzeme hazai forrásból fedezheti az ország egészségipari gyártóinak alapanyag igényét

A Masterplast új üzeme hazai forrásból fedezheti az ország egészségipari gyártóinak alapanyag igényét

Ünnepélyes keretek között adta át egészségipari textília gyártó üzemét a Masterplast. A vállalat történetének legnagyobb, 9,5 milliárd forint értékű beruházása a Pénzügyminisztérium „Egészségipari Támogatási Program” keretében nyújtott támogatásával valósult meg, az eseményen beszédet mondott Varga Mihály Pénzügyminiszter. A fejlesztéssel létrejött a közép-európai régió legnagyobb egészségipari flíz gyártóegysége, amely több mint 7000 tonnás éves kapacitásával hazai termelésből biztosítja a magyar és régiós egészségipar textil alapanyag A létesítményben készülő termékek az új generációs orvosi védőruházati felszerelések, izolációs és sebészeti lepedők, szájmaszkok, és az egészségügyben használt egyéb higiéniai eszközök előállításához szolgálnak alapanyagul.

A nem szőtt textil flíz alapanyagok felhasználási körét és egészségiparon belüli térhódítását rohamosan felgyorsította a koronavírus járvány. A pandémiás helyzetben felértékelődött az egyszer használatos védőfelszerelések által kínált magasabb higiéniai biztonság és az iparág elkezdett átállni a hatékonyabb eszközök használatára. Az ilyen új generációs, modern egészségügyi védőruházati és izolációs termékek alapanyagának gyártását kezdi meg új üzemében a Masterplast.

A társaság történetének legnagyobb beruházásával, a vállalat központi telephelyén felépített 7700 négyzetméter alapterületű üzemkomplexum az elérhető legújabb, nagyfokú automatizáltsággal működő technológiával rendelkezik, amely biztosítja a magas termelékenységet és a hulladékmentes gyártást. Az 50 új munkahelyet teremtő létesítmény speciálisan az egészségipar igényeire kialakított tiszta gyártói környezetben évente legalább 7000 tonna mennyiségű egészségipari textíliát képes kibocsátani. Az egy, vagy több rétegű nem szőtt textíliák széles körben variálható és szabályozható terméktulajdonságokkal készülhetnek. A társaság a németországi akvizíciója által megszerzett tudásra és tapasztalatra alapozva kutatás-fejlesztési tevekénységet is folytat majd új üzemében, melynek célja az ege?szse?gipar igényeire szabott új, innovatív alapanyagok kifejlesztése.

45 FEJLESZTÉS

Az egész Kárpát-medencében egyedülálló egészségipari beruházás hozzájárul Magyarország pandémiás védekezőképességének erősítéséhez is, miután hazai forrásból fedezheti az ország egészségipari gyártóinak alapanyag igényét. A hazai szükséglet felett gyártott alapanyagot pedig európai export piacokon tervezi értékesíteni a társaság. Az egészségipari üzletág nagyságrendileg több mint 20 millió eurós éves árbevételt hozhat a Masterplast számára már 2021-ben és az új terület eredményessége az évtized végére elérheti az építőipari szegmens szintjét.

A most átadott egészségipari alapanyag gyártáshoz szorosan kapcsolódik a folyamatban lévő, egészségügyi késztermék gyártásfejlesztési projekt. Az egészségügyi késztermékek piacán már korábban megjelent a Masterplast, a társaság 2021 tavaszától minősített orvosi védő overálokat szállít a magyar egészségügy számára. 2021 őszére készül el a vállalat második nagy egészségipari fejlesztése, ahol már hazai alapanyagokból és szélesebb szortimenttel fog egészségügyi késztermékeket gyártani a társaság. Ezzel megvalósul az egészségipari szegmensben is az integrált gyártás, amellyel az alapanyagtól a késztermékig terjedő teljes termelési hulladékot újrahasznosítja. 

forrás: https://www.masterplast.hu/
fotó: https://www.facebook.com/VargaMihalyKepviselo

“SZENDRŐ” VÉGre VÁR a szendrői vár

VÉGre VÁR a szendrői vár

Átadták a közel 270 millió forint értékű turisztikai fejlesztést Szendrőben. Olvasható Riz Gábor országgyűlési képviselő facebook profilján.
A „VÉGre VÁR” a helyi történelem egy darabját mutatja be az érdeklődőknek modern, a digitális eszközöket is segítségül hívó módszerekkel.
A Felső Várnál végzett régészeti ásatásoknak köszönhetően kaputorony épült, a városközpontban az egykori mozi romos épületéből – török kávézónak is helyet adó – látogatóközpontot alakítottak ki, a Strandréten pedig a vár eredeti körvonalainak megfelelő játszóvárat építettek a gyerekek nagy örömére.

A szendrői vár mellett a szögligeti Szádvár is megújult a közelmúltban, a rakacai víztározó „víziparadicsommá” fejlesztésével, valamint a bódvarákói Esztramos hegyre tervezett beruházás megépítésével pedig egy olyan komplex turisztikai csomag állhat össze a jövőben, amely több napra is itt tarthatja a kikapcsolódni vágyó vendégeket.

A fejlesztés három különböző részre tagolható:
 -A Felső-vár régészeti feltárásának folytatása, egyedi építészeti megjelenítési mód alkalmazása: a projekt részeként végzett régészeti munka során feltárt falszakasz konzerváló megőrzésével bemutathatóvá válik az egykori parancsnoki épület elhelyezkedése, tömege, a megmaradt falrészletekkel, a kiterjesztést stilizáló fa szerkezet pedig szimbolikusan érzékelteti az építmény méreteit a tervezői megoldás szerint. A lépcső megoldás a belső vár könnyebb megközelíthetőségén túl komplexebb funkciókat is kiszolgálhat majd: lelátóként, nézőtérként a várrom előterében rendezendő események, előadások során.

 -A Szend-Erőd elnevezésű, gabionfalból készülő, a vár alaprajzát idéző egyedi felnőtt- és gyermek élménypark kialakítása lehetővé teszi a várjátékok hangulatának megidézését, a török kort idéző ruházatba öltözés lehetősége, bajvívó eszközök kipróbálása, ügyességi akadálypálya teljesítése számos rendezvény alapját adja.

-A városközpontban a romos, volt mozi épület felújítása, új funkcióval történő megtöltése Látogatóközpont létesítésével. A földszinten belépőjegy-árusítás, helyben készített ajándéktárgyak értékesítő pontja és török kávézósarok kialakítása valósulhat meg, az emeleti részen interaktív kiállítótér létrehozása, tárlatvezetéssel. A Látogatóközpont udvarán területrendezés valósul meg a projekt keretében.

45 FEJLESZTÉS

Egy vár, ami három volt!
Szendrő területén valószínűleg eredetileg három vár is létezett egy időben. Tomka Gábor régészeti kutatásai alapján a középkori erődítmény minden bizonnyal a település mai központjában, a református templomtól északra állt. Maradványai ma is megfigyelhetőek a házak között. A beazonosított helyű várak közül az Alsóvár épült a legkorábban. Szendrő várát és annak királyi várnagyát Cselenfi Sándor fiát, Jánost 1355-ben említik először az írott források. Feltehetően Zsigmond király uralmának kezdetén más erőségekkel együtt Szendrő is magánbirtokos kézbe került.
A Felsővár (Szedrői vár) építése a 16. század utolsó évtizedében vette kezdetét Christoforo Stella hadmérnök és építész tervei alapján a Várhegyen kijelölt, mintegy 1,2 hektárnyi területen. A várudvar magaslatán helyezkedett el a mintegy 2,2 méter vastag falazattal körbevett belső vár, melynek közepén háromemeletes torony állott. 1639-ben már a központi torony, a vár falai és a bástyák is álltak. Szintén megfigyelhető az ábrázolásokból, hogy ebben az időszakban a torony sátortető-fedéssel rendelkezett.
A belső vár nyugati oldalon nyíló kapuját egy emeletes épület kötötte össze a toronnyal, valamint falövének belső oldalán fából ácsolt ágyúállások szolgálták a védelmet. Az északkeleti bástya keleti tövében nyíló bejárat szolgált a szekerek, lovasság, és a gyalogosok számára. A várat a 17. század első felében Bocskai István, Bethlen Gábor, majd I. Rákóczi György seregei is igyekeztek elfoglalni. 1692-ben villám csapott a belsővár közepén álló nyolcszögletű toronyba, ennek következtében az ott tárolt nagy mennyiségű lőpor felrobbant. A parancsnoki épületek olyan súlyosan megsérültek, hogy 1702-ben a bécsi udvari haditanács a helyreállítás helyett lebontásra ítélte a várat, ezt azonban megakadályozta a Rákóczi-szabadságharc.
A vár még így is sokáig ellen tudott állni a kurucok ostromának, azonban miután 1704-ben felégették a várost és ostromzár alá került az erődítmény, az ágyúkat és egyéb hadifelszereléseket tartalmazó jegyzékkel együtt átadták kurucoknak. II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1707 elején döntött a vár lerombolásáról, a bástyák és falak felrobbantását Lemaire francia hadmérnök irányításával végezték. A bástyákat összekötő falszakaszok túlélték a robbantást, a falmaradványokat valószínűleg a helyi lakosság bontotta el és használta fel építőanyagként. A szendrői Felsővár katonai pályafutása ezzel véget ért. Az utóbbi években történt kutatások során a felszínre került tárgyi emlékek, a részleges helyreállítások és az Európai Uniós fejlesztések által felidézhetjük az egykori monumentális reneszánsz erőd fénykorát.
FORRÁS: https://www.facebook.com/rizgaborfideszhttp://vegrevar.hu/index.php
FOTÓ:https://www.facebook.com/rizgaborfidesz